etnolingvisztika jelentése

  • tudomány a nyelv és a kultúra kölcsönhatásainak kutatása egy adott nép körében
  • lásd még: etno-, lingvisztika

További hasznos idegen szavak

almanach

  • évkönyv
  • irodalom vegyes irodalmi gyűjtemény, zsebkönyv
  • + kalendárium
  • német Almanach ‘ua.’ ← középkori latin almanachus ‘naptár’ ← görög alemenikhiaka ‘egyiptomi naptár’ ← szír-arab al-manhai ‘a holdújév alkalmából kibocsátott hivatalos feljegyzések’, tkp. ‘jövőre’

parodontitis

kiejtése: parodontitisz
  • orvosi fogmedergyulladás
  • tudományos latin parodontitis ‘ua.’: görög parodontosz ‘fogmeder’, tkp, ‘fog melletti hely’: para- ‘mellett, kívül’ | odusz, odontosz ‘fog’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
A etnolingvisztika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

idio-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) saját-, sajátos, egyedi, egyéni, ön-
  • görög idiosz ‘külön, saját’

kozmográfus

  • földrajz kozmográfiai mű szerzője
  • német Kosmograph ‘ua.’, lásd még: kozmográfia

renumeráció

rekreáció

  • üdülés, pihenés, felfrissülés
  • latin recreatio ‘ua.’, lásd még: rekreál

hydr-

sztrapacska

  • konyhaművészet reszelt nyersburgonyából és lisztből készült galuska juhtúróval
  • szlovák kicsinyítő képzős többes szám strapačky ‘ua.’ ← strapatý ‘kócos, borzas’

dialektikus

  • filozófia a dialektikával kapcsolatos, annak módszereit alkalmazó
  • tudományos latin dialecticus ‘ua.’. lásd még: dialektika

adjusztírung

  • ruha, öltözet
  • csinosítás, csomagolás, kikészítés
  • felszerelés
  • német Adjustierung ‘ua.’, lásd még: adjusztál

olfaktórius

  • orvosi szaglási, szagló
  • tudományos latin olfactorius ← ‘ua.’ ← olfactus, lásd ott

cikáda

  • állattan kabóca, mediterrán tücsökféle
  • latin cicada ‘tücsök’

inró

  • berakott és lakkozott, szíjon hordott japán szelence eredetileg pecsét, ma gyógyszerek s apró tárgyak tartására
  • japán, ‘ua.’: in ‘pecsét’ | ‘kosár’