eltussol jelentése

  • (kényes ügyet) elkendőz, eltitkol, elhallgat
  • német vertuschen ‘ua.’ ← ?

További hasznos idegen szavak

kord

  • textilipar a vetülék irányában bordázott, kopásálló szövet
  • angol cord ‘ua.’, tkp. ‘zsinór’ ← ófrancia corde ‘ua.’, lásd még: korda

kalcium-hidroxid

  • oltott mész
  • német Kalziumhydroxid ‘ua.’, lásd még: kalcium, hidroxid
A eltussol és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

csirió

  • egészségedre! (koccintáskor)
  • angol cheerio ‘ua.’ ← cheer ‘öröm, éljenzés, biztatás’, eredetileg ‘(örömteli) arckifejezés’ ← ófrancia chere ‘arc’ ← késő latin cara ‘ua.’

ipso facto

kiejtése: ipszó faktó
  • magából a tényből (kifolyólag)
  • latin, ‘ua.’: ipse ‘maga’ | lásd még: faktum

kanefora

  • művészet fején áldozati kosarat hordó leányalak mint oszlop, a kariatidák egyik fajtája
  • német Kanephore ‘ua.’ ← görög kanéphoré ‘kosárvivő nő’: kanész ‘gyékény, kosár’ | phoreó ‘visz’

freudista

kiejtése: frajdista
  • lélektan melléknév a freudizmussal kapcsolatos
  • főnév e tan híve, vallója
  • gyakorló lélekelemző
  • angol, német Freudist ‘ua.’, lásd még: freudizmus

excedál

  • kihág, kicsapong, csínyt tesz
  • latin excedere, excessi ‘túlmegy, túllép’: ex- ‘ki, el’ | cedere ‘lép, megy’

alumnátus

  • oktatás bentlakásos, teljes ellátást nyújtó iskola
  • vallás papnevelde
  • középkori latin alumnatus ‘ua.’, lásd még: alumnus

rezorcin

  • kémia oldható tűk formájában kristályosodó kétértékű fenolvegyület, fertőtlenítő és festékalapanyag
  • német Resorzin ‘ua.’: latin res(ina) ‘gyanta’ | olasz orc(io) ‘olajos kanna’ ← latin urceus ‘ua.’ | -in (vegyületre
  • utaló toldalék)

afrodit

  • ásványtan tajtékkő
  • német Aphrodit ‘ua.’: görög aphrosz ‘tajték’ | -it (ásványra utaló toldalék)

autodidaktikus

  • önművelési, önképző jellegű
  • német autodidaktisch ‘ua.’, lásd még: autodidakta

lexéma

  • nyelvtan a nyelvi jelentést hordozó alapegység (szótő, szó, szóösszetétel), amelyhez formánsok kapcsolódnak
  • német Lexem ‘ua.’ ← görög lexisz, tkp. leg-szisz ‘beszéd, szó’ ← legó ‘beszél’ (a fonéma mintájára)
  • lásd még: lexika

intellektualizál

  • az értelmi tényezőket a többi rovására kiemeli
  • túlságosan elvonatkoztat
  • magyar, lásd még: intellektuális (a morális–moralizál és hasonló szópárok mintájára)

sine qua non

kiejtése: színe kvá non
  • elengedhetetlen feltétel
  • latin, ‘ami nélkül nem (lehet)’: sine ‘nélkül’ | qui ‘ami’ | non ‘nem’