eltussol jelentése
(kényes ügyet) elkendőz, eltitkol, elhallgat
német vertuschen ‘ua.’ ← ?
További hasznos idegen szavak
A eltussol és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kémia a benzolból származtatható legegyszerűbb aldehid, keserűmandula illatú folyadék
német Benzaldehyd ‘ua.’, lásd még: benzol , aldehid
orvosi csúcspont, tetőzés
orvosi válságos szakasz betegségben
művészet virágkor
latin acme ‘ua.’ ← görög akmé ‘csúcs, hegy’
földrajz a szárazföldi jégtakaró kialakulásával, változásaival és felszínalakító munkájával foglalkozó tudományág
angol glaciology ‘ua.’: latin glacies ‘jég’ | lásd még: -lógia
biológia a külső hatások egy fajtájának fogadására specializálódott szerv
érzékszerv
angol , ‘ua.’: latin exter ‘külső’ | lásd még: receptor
történelem a justinianusi törvénykönyvet összeállító, a korábbi rendeleteket és jogelőzményeket megrostáló tudósok egyike
tudomány, irodalom kompiláció szerzője, összeállítója
latin compilator ‘ua.’, lásd még: kompilál
katonai kör, körzet, kerület
állattan vadászterület, élettér
német Revier ‘ua.’ ← francia rivičre ‘part menti terület’ ← nép latin riparia ‘ua.’ ← ripa ‘part’
lásd még: riviera
kémia öt szénatomos, telített szerves alkohol, amely nyolc izomer változatban fordul elő
német Amylalkohol ‘ua.’, lásd még: amilum , alkohol
orvosi petyhüdtség, izomrenyheség
nyelvtan hangsúlytalanság
tudományos latin atonia ‘ua.’ ← görög atonia ‘megereszkedés’: a- ‘nem’ | tonosz ‘feszülés’ ← teinó ‘feszít’
biológia fajon belüli evolúciós folyamat
biológia új faj keletkezése törzsfejlődési elágazás nélkül
tudományos latin anagenesis ‘ua.’: görög ana - ‘fel’ | lásd még: genezis
melléknév tudomány gépi, erőművi, önműködő
lélektan gépies, ösztönös, ösztönszerű
átvitt értelemben lélektelen, lélekölő, egyhangú
főnév gépész, gépkezelő, gépszerelő, karbantartó
német mechanisch, Mechaniker ‘ua.’ ← újkori latin mechanicus ← görög mékhanikosz ‘géppel kapcsolatos’, lásd még: mechanika
a görög ábécé ötödik betűje, hangértéke e
bizánci görög epszilon ‘csupasz e’ ← pszilosz ‘csupasz, egyszerű’ (akkoriban már az ai is e-nek hangzott, ehhez képest volt az ~ "egyszerű")