dubló jelentése
sport kétpárevezős csónak
magyar , ‘ua.’ ← angol double ‘kettős’
További hasznos idegen szavak
irodalom szellemi lopás, idegen műalkotásnak vagy részletének közreadása saját mű gyanánt
hazai latin plagium ‘ua.’, eredetileg ‘emberrablás’ ← plagiare ‘tőrbe ejt’ ← plaga ‘vadászháló, tőr, csapda’
orvosi emésztés
tudományos latin digestio ‘ua.’, tkp. ‘szétbontás, széthordás’ ← digerere, digestum ‘szétoszt’: di(s)- ‘el, szét’ | gerere ‘visz’
A dubló és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kópé, ravasz fickó, gazember
nők körül legyeskedő férfi, nőcsábász
német Kujon ‘ua.’ ← francia couillon ‘gyáva, ostoba ember’ ← népi latin colea ‘herezacskó’
orvosi gyógyítás egy másik betegség létrehozásával
tudományos latin nosotherapia ‘ua.’, lásd még: nozo- , terápia
vallás a prímás méltósága
elsőség, vezető szerep
középkori latin primatus ‘ua.’, lásd még: prímás
főnév a gazdasági protekcionizmus híve
melléknév a protekcionizmus eszközeit alkalmazó (pl. politika)
angol protectionist, protectionistic ‘ua.’, lásd még: protekcionizmus
történelem uralkodásra való alkalmasság (a keresztény király középkori eszméjének szellemében)
latin idoneitas ‘ua.’ ← idoneus ‘alkalmas, illő’ ← ?
szerkezet, felépítés, szervezet
megszerkesztés, tervezés
berendezés, alkotmány
összeállítás
terv, elgondolás
latin constructio ‘ua.’, lásd még: konstruál
tudomány mindent a mechanika törvényeiből levezető
átvitt értelemben gépies, elgépiesedett
német mechanistisch ← francia mécanistique ‘ua.’, lásd még: mechanika
kiejtése: a pókó…
zene fokozatosan, lassanként (adandó elő)
olasz , ‘ua.’: poco ← latin paucus ‘csekély’
építészet kör alakú nyílás a kupola zárópontján a belső tér megvilágítására
görög kicsinyítő képzős ópeion ‘szemecske’ ← ópsz, óposz ‘szem’
alanyi, az egyénből, annak tudatából és érzéseiből kiinduló, azt tükröző
filozófia az egyéni tudatot minden létező alapjának tekintő, a tőle független valóság létezését tagadó (idealizmus)
egyoldalú, elfogult
német subjektiv ← francia subjectif ‘ua.’, lásd még: szubjektum