dogmatikus jelentése

  • melléknév vallás a katolikus egyház hittételeivel kapcsolatos
  • átvitt értelemben hivatalosan jóváhagyott vagy tekintélytől szentesített tételeken alapuló, ill. azokhoz ragaszkodó
  • főnév vallás a dogmatika tudósa, művelője
  • a dogmatizmus rabja
  • német dogmatisch, Dogmatiker ‘ua.’, lásd még: dogma

További hasznos idegen szavak

inkrimináció

  • + jogtudomány bevádolás, vád alá helyezés
  • hibáztatás
  • hazai latin incriminatio ‘ua.’, lásd még: inkriminál

refraktív

  • fizika a fénytörésen alapuló
  • angol refractive ‘ua.’, lásd még: refrakció
A dogmatikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kriminálprofilaxis

szonatína

  • zene kisebb, egyszerűbb szerkezetű szonáta
  • olasz kicsinyítő képzős sonatina ‘ua.’, lásd még: szonáta

epipelon

  • biológia tengeri, tavi üledék felszínének élővilága, az ott élő fajok életközössége
  • görög epi- ‘rajta’ | pélosz ‘iszap’

doktrína

  • tan, tanítás, elmélet
  • elv, rendszer
  • latin doctrina ‘tanítás, tan, tudás’ ← docere, doctum ‘tanít’
  • lásd még: docens

perfluoralkán

  • kémia olyan alkánok neve, amelyekben minden hidrogénatomot fluor helyettesít, illékony, vegyileg stabil, oxigénoldó hatású, sokoldalúan hasznosított vegyületek
  • lásd még: per-, fluor, alkán

komplanáció

  • kiegyenlítés, elegyengetés
  • latin complanatio ‘ua.’ ← complanare ‘elegyenget’: con- ‘össze, együtt’ | planus ‘sík’
  • lásd még: hidroplán, planíroz, plánum

anglofília

  • angolbarátság
  • német Anglophilie ‘ua.’, lásd még: anglofil

identifikál

  • azonosít
  • felismer
  • német identifizierenfrancia identifier ‘ua.’: lásd még: identi(tás) | latin facere ‘tesz vmivé’

pandemikus

  • orvosi járványos jellegű
  • tudományos latin pandemicus ‘ua.’, lásd még: pandémia

diftongus

  • nyelvtan kettőshangzó, egy szótagot alkotó két magánhangzó
  • tudományos latin diphthongus ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszeres’ | phthongosz ‘hang’ ← phthengomai ‘hangot ad, beszél’
  • lásd még: apoftegma

anthémion

  • művészet ókori görög díszítő motívum ión oszlopfőn vagy falon lótuszvirágból és pálmalevelekből
  • görög kicsinyítő képzős anthemion ‘ua.’, tkp. ‘virágocska’ ← anthemon ‘virág’

devon

  • geológia a földtörténeti ókor negyedik szakasza, amelyben a szárazföldi élet erőteljes fejlődésnek indult
  • az angliai Devonshire nevéből, ahol e kor geológiai rétegeit először különítették el