diszjunktív jelentése

  • szétválasztó
  • logika vagylagos, egymást kölcsönösen megengedő
  • német disjunktiv ‘ua.’, lásd még: diszjungál

További hasznos idegen szavak

kiromantia

  • tenyérjóslás
  • latin chiromantiagörög kheiromanteia ‘ua.’: lásd még: kiro- | manteia ‘jóslás’
A diszjunktív és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

periégészisz

  • irodalom ókori görög útleíró mű verses formában
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘körülvezetés’ ← periagó ‘körülvezet’: lásd még: peri- | agó ‘vezet’

szimpózium

  • történelem lakoma, ivás az ókori görögöknél
  • tudomány szűkebb körű (nemzetközi) tudományos tanácskozás
  • latin symposiumgörög szümposzion ‘ua.’, tkp. ‘közös ivászat’: szün- ‘együtt’ | poszisz ‘ital’ (a ‘bölcs beszélgetéssel egybekötött ivászat’ értelmi árnyalata, amely a szó ma divatos jelentéséhez vezetett, Platón Szümposzion című dialógusából ered)

szilvin

  • ásványtan üvegfényű kálium-klorid ásvány
  • angol sylvin ‘ua.’: F. Sylvius holland orvos nevéből | -in (vegyületre utaló toldalék)

flagráns

  • szembeszökő, csattanós, meggyőző
  • bebizonyosodott, tagadhatatlan
  • kirívó, botrányos, arcátlan
  • égető, heves
  • német flagrant ‘ua.’ ← latin flagrans, flagrantis ‘heves, égő’ ← flagrare ‘ég, hevül’
  • lásd még: flambíroz, flamboyant, flamen, in flagranti, inflammáció

kompozíció

  • összeállítás, összetétel
  • irodalom felépítés, műszerkezet
  • művészet. zene műalkotás, zenemű
  • keverék, illatkeverék, ízkeverék
  • latin compositio ‘ua.’, lásd még: komponál

hiszteron–proteron

  • filozófia logikai hiba, az időrendnek vagy ok és okozat viszonyának felcserélése
  • stilisztika elbeszélői fogás, későbbi esemény említése első helyen
  • görög semlegesnemű, ‘későbbi (dolog) – előbbi (dolog)’: középfok hüszterosz ‘utóbbi, későbbi’ (alapfoka hiányzik) | középfok proterosz ‘előbbi’ ← prótosz ‘első’

egzisztencia

  • lét, létezés
  • megélhetés, létalap, létbiztonság
  • biztos anyagi helyzetű személy
  • középkori latin existentia ‘ua.’, lásd még: egzisztál

askenáz(i)

  • a középkorban német területeken élt, illetve az onnan Közép- és Kelet-Európába s utóbb az Egyesült Államokba elszármazott, sokáig jiddis nyelvű zsidósághoz tartozó (személy)
  • Askenáznak, Noé dédunokájának nevéből (1Móz 10,3), talán mert az ~ok egy Aschanien nevű német grófságban települtek meg legelőször

solu-

szuszpenzív

  • jogtudomány felfüggesztő, halasztó (hatály)
  • középkori latin suspensivus ‘ua.’, lásd még: szuszpenzió

lombikbébi

  • bizalmas az emberi testen kívül, steril edényben végzett megtermékenyítés révén létrejött, de az anya által kihordott magzat
  • magyar, lásd még: lombik

kapitalizál

  • közgazdaságtan tőkésít, az értéktöbbletet vagy a kamatot a tőkéhez csatolja
  • francia capitaliser ‘ua.’, lásd még: kapitális2
  • lásd még: kapitális1

ektozoa

  • biológia a bőrben élősködő állatok összessége
  • tudományos latin ectozoa ‘ua.’: görög ektosz ‘külső’ | többes szám dzóa ‘állatok’ ← dzóon ‘lény, létező, állat’