departíció jelentése
felosztás, szétosztás
újkori latin departitio ‘ua.’: de- ‘el | partire, partitum ‘feloszt, eloszt’ ← pars, partis ‘rész’
További hasznos idegen szavak
felidéz, emlékezetébe idéz
+ jogtudomány perbe idéz
latin evocare ‘előhív, megidéz’: e(x)- ‘ki, elő’ | vocare ‘szólít’ ← vox, vocis ‘hang’
orvosi szoptatódajkalatin , ‘ua.’ ← nutrire ‘táplál, szoptat’
A departíció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
nevezetes évfordulót ünneplő személy
újkori latin iubilans ‘ua.’ ← iubilare , lásd még: jubilál
butaság, bárgyúság, hülyeség, korlátoltság
latin stupiditas ←, lásd még: stupid
összekötő, egyesítő, társító
nyelvtan a környező hangoktól függő, azok által befolyásolt (hangváltozás)lélektan a gondolati asszociációval kapcsolatosmatematika az elemek sorrendjétől, a csoportosítás módjától függetlennémet, angol associativ ← francia associatif ‘ua.’, lásd még: asszociál
orvosi férfi magtalansága spermahiány vagy megtermékenyítésre képes sperma hiánya miatttudományos latin , ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: sperma
állattan sárgásbarna, jól tejelő s jó húsú marhafajtamagyar , ‘ua.’ ← a svájci Simmental völgyről
azonosítás, felismerés
angol, német identification ‘ua.’, lásd még: identifikál
teljes (ülés)
latin plenaris ‘ua.’, lásd még: plénum
kémia alvadáskor, koaguláció alkalmával keletkező pelyhecskeélelmiszer pelyhekbe préselt tápszercsillagászat a Nap kromoszférájában megjelenő fényesebb vagy sötétebb felhőszerű képződménylatin kicsinyítő képzős flocculus ‘pelyhecske’ ← floccus ‘pehely’
vallás felekezetinémet konfessionell ← francia confessionnel ‘ua.’, lásd még: konfesszió
fizika a hang elektromos jellé alakítása, továbbítása, vétele és visszaalakításalásd még: elektro- , akusztika
enyelgés, ingerkedés, évődés
bosszantás
francia agacerie ‘ua.’ ← agacer ‘bosszant’ ← ófrancia aacer ← népi latin adaciare ‘kiélez’: ad- ‘hozzá’ | acies ‘él, hegy’
