defekáció jelentése
orvosi székletürítés
tudományos latin defaecatio ‘ua.’, lásd még: defekál
További hasznos idegen szavak
kiejtése: masztatrófia
orvosi emlősorvadás
tudományos latin , ‘ua.’: görög masztosz ‘emlő’ | lásd még: atrófia
tudomány az angol nyelvvel és irodalommal, tágabban az angol kultúrával foglalkozó tudományág
német Anglistik ‘ua.’ ← latin Anglius ‘angol’, lásd még: ánglius
A defekáció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
geológia a jégkorszakokba ékelődő rövid felmelegedési időszakok közötti
lásd még: inter- , stádium
fizika a hidrodinamika elvein alapuló, ezeket felhasználó
lásd még: hidrodinamika
bizalmaskodás, tolakodás
+ megbízhatóság
latin confidentia ‘ua.’, lásd még: konfidens
politika a szövetségi államberendezkedés elve
politika kisebbségek törekvése, mozgalma az állam szövetségi alapon való átalakítására
német Föderalismus ‘ua.’, lásd még: föderális , -izmus
állattan a pókokkal foglalkozó tudományág
német Arachnologie ‘ua.’: görög arakhné ‘pók’ | lásd még: -lógia
kóros lelki alkatú személy
német Psychopath ‘ua.’, lásd még: pszichopátia
katonai menet, menetelés
+ induló
(durva felszólításként) takarodj!
német Marsch ‘menet, induló, indulj!’ ← francia marche ‘menés, menet, induló’ ← marcher ‘megy, vonul’ ← frank markon ‘jelöl, nyomot hagy’
vallás középkori önostorozó szekta, ennek tagja
latin flagellans ‘ua.’ ← flagellare, flagellatum ‘ostoroz’, lásd még: flagellum
orvosi pattanás, pörsenés, mitesszer
latin acne ← görög akné ‘ua.’, az akmé ‘csúcs’ alakváltozata
2
azsúrban van : napra készen áll, nincs lemaradása, lépést tart
francia (ętre) à jour ‘nap szerint (van)’ à ← latin ad ‘hoz’ | jour ‘nap’, lásd még: azsúr1
növénytan édesvízi ostoros egysejtű
tudományos latin euglena ‘ua.’, tkp. ‘szépszemű’: görög eu ‘jól’ | gléné ‘szembogár’