brácsa jelentése

  • zene mélyhegedű, karhegedű, viola, hegedűhöz hasonló, annál kissé nagyobb vonós hangszer
  • német Bratsche ‘ua.’ ← olasz (viola) da braccio ‘karra való (hegedű)’ ← latin brachium ‘kar’ ← görög brakhion ‘mellső láb’

További hasznos idegen szavak

beslisszol

  • bizalmas beóvakodik, belopakodik, besurran
  • német schliessen ‘csúszik’

szerapeion

  • vallás a hellenisztikus Egyiptomban tisztelt Szerapisz istennek, Ozirisz és Apisz összevont alakjának szentélye
  • görög, ‘ua.’: Szerap(isz) | -eion (vmilyen rendeltetésű építményre utaló görög toldalék)
A brácsa és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

prohibíció

  • tilalom, tiltás
  • szesztilalom
  • latin prohibitio, prohibitionis ‘tilalom’, lásd még: prohibeál

karaita

  • vallás zsidó vallási irányzat, amely csak az írott tant, a Bibliát fogadja el, de a Talmudot elveti
  • angol Karaite ‘ua.’: héber kárá ‘olvasni’ | -ita (vminek követőjére utaló toldalék)

fideizmus

  • vallás az a felfogás, hogy a természetfeletti megismeréséhez, a vallási igazságokhoz a tudomány nem, csakis a hit vezethet el
  • német Fideismus ‘ua.’: latin fides, fidei ‘hit, hűség, tisztesség’ | lásd még: -izmus

konziliárius

  • orvosi orvosszakértő, orvosi tanácsadó
  • + tanácsnok, tanácsos
  • latin consiliarius ‘tanácsadó’, lásd még: konzílium

muréna

  • állattan meleg vízű tengerekben élő angolnafajta
  • latin muraenagörög müraina ‘ua.’ ← ?

klinikum

  • orvosi az orvosképzés gyakorlati része a klinikákon
  • német Klinikum ‘ua.’ ← latin (tentamen) clinicum ‘klinikai (vizsga)’ ← clinicus ‘klinikai’, lásd még: klinika

gangréna

  • orvosi üszkösödés, sebüszök
  • latin gangraenagörög gangraina ‘ua.’

omega vagy ómega

  • nyelvtan a görög ábécé utolsó, ó hangértékű betűje, ←,←
  • átvitt értelemben a vég, az utolsó (valamiben)
  • görög ó mega ‘nagy o’ (kisbetűs képe a rövid o megkettőzése), lásd még: omikron

recina

  • gyantás aromájú görög bor
  • újgörög retzina ‘ua.’, tkp. ‘gyanta’ ← ógör rhétiné ‘fenyőgyanta’

sottis

  • textilipar skótkockás (szövet)
  • német Schottisch ‘skót’ ← angol Scottish, eredetileg Scots ‘ua.’, lásd még: skót

szolfatára

  • geológia kénes gőzök előtörése mint vulkáni utótevékenység
  • geológia ilyen kitörés helye
  • olasz Solfatara, kráter Nápoly mellett ← sulfure ‘kén’ ← latin sulphur ‘ua.’