brüszkíroz jelentése
ridegen, sértően bánik (valakivel)
német brüskieren ← francia brusquer ‘ua.’, lásd még: brüszk
További hasznos idegen szavak
orvosi garattükörtudományos latin pharyngoscop(ium) ‘ua.’, lásd még: faringoszkópia
A brüszkíroz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
cáfolat
latin refutatio ‘ua.’ ← refutare, refutatum ‘megcáfol’, eredetileg ‘visszaver’: latin re- ‘újra, vissza’ | futare ‘üt, ver’
nyelvtan kétértelműségjogtudomány félreérthetőséghomályosság, titokzatosság
latin ambiguitas ‘ua.’ ← ambiguus ‘ingadozó, kétes, kétértelmű’ ← ambigere ‘kétkedik, habozik’: ambi ‘körül, kétfelé’ ← görög amphi- ‘ua.’ | agere ‘cselekszik’
zene az összes szólamra vonatkozó szünet jele a partitúrábannémet Generalpause ‘ua.’, lásd még: generális2 , pauza
kiejtése: svarcgelb
történelem a Habsburg-uralkodóházhoz hű, ellenforradalmi érzelmű (főleg az 1849–1867 közötti időszakban)német schwarz ‘fekete’ | gelb ‘sárga’ (a császári zászló színei)
vallás remetelatin anachoreta ← görög anakhórétész ‘ua.’ ← anakhóreó ‘visszavonul’: ana- ‘fel, el’ | khóreó ‘távozik’
2
művészet még friss akvarell vagy tusrajz vonalait vizes ecsettel átkeni a színek összefolyatása és árnyalatok kialakítása céljávalnémet lavieren ← francia laver ‘mos’ ← olasz, latin lavare ‘ua.’lásd még: lavabó
színház (balettáncos) cipője orrán állva lépkedlásd még: spicc1
kiejtése: kambrezin
textilipar batisztféle finom lenvászon kelmefrancia , ‘ua.’, tkp. ‘Cambrai városából való’
biológia visszaütés, visszafajzás, távolabbi ősök vonásainak megjelenése élőlényeken az átöröklés sorántudományos latin atavismus ‘ua.’: latin atavus ‘szépapa, előd, ős’ ← avus ‘nagyapa’ | lásd még: -izmus
művészet nyakláncra akasztható, kerek vagy ovális ékszerolasz nagyító képzős medaglione ‘ua.’ ← medaglia ‘fél értékű pénz, fél dínár’, lásd még: medál
kiejtése: kvartána
orvosi minden harmadik nap bekövetkező (ókori római számítás szerint negyednapos) hidegleléstudományos latin (febris) quartana , ‘ua.’ ← quartanus ‘minden negyedik’ ← quartus ‘negyedik’ ← quattuor ‘négy’
