bigámia jelentése
jogtudomány kétnejűség, kétférjűség, érvényes házasságban élő személy újabb házasságkötése mint büntetendő cselekmény
középkori latin bigamia ‘kettős házasság’ ← bigamus ‘kétszer házasodott’: latin bi(s) ‘kétszer’ | görög gamosz ‘házasság’ (félfordítás a görög digamosz ból)
További hasznos idegen szavak
fizika harmonikus alsóhang, melynek rezgésszáma az alaphangénak egész számú hányada
lásd még: szub- , harmonikus
tartósított élelmiszer
német Konserve ← francia conserve ‘ua.’ ← középkori latin conserva ‘tartósított (szárított) élelmiszer’, lásd még: konzervál
A bigámia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
nyelvtan a görög ábécé utolsó, ó hangértékű betűje, ←,←
átvitt értelemben a vég, az utolsó (valamiben)
görög ó mega ‘nagy o’ (kisbetűs képe a rövid o megkettőzése), lásd még: omikron
egyetértés, véleményegyezés
egyezség, megállapodás
jóváhagyás, hozzájárulás
+ testületi határozat
latin consensus ‘ua.’, lásd még: konszenciál
kiejtése: pjesz ünik
egyetlen darab valamiből, unikum
francia , ‘ua.’: lásd még: pičce , unikum
orvosi fonák szagérzékelés
tudományos latin parosmia ‘ua.’: lásd még: para- | görög oszmé ‘szag’
államtudomány, államtan
egy társadalmi csoportnak az államhatalom megszerzésére és megtartására irányuló tevékenysége
az ország vezetésében, a közügyek egyes területein kifejtett ténykedés: szociálpolitika, kultúrpolitika
fortély, ravaszság
latin politica (ars) ← görög politiké (tekhné) ‘az államigazgatás (mestersége)’ ←politikosz ‘közéleti, állami’ ← politész ‘az állam polgára’ ← polisz ‘város, állam’
tudomány teljesítőképesség
nyelvtan az egyén beszédtevékenysége a strukturalista nyelvelméletben
angol performance , lásd ott
kiejtése: kantinjoz proszeszing
jogtudomány együttlakás, együttélés
latin cohabitatio ‘ua.’: co(n)- ‘együtt, össze’ | gyakorító habitare, habitatum ‘lakik’ ← habere, habitum ‘bír, tart’
irodalom sírfelirat, sírvers
művészet templomban felállított vagy templomfalra illesztett szobor, dombormű valakinek az emlékére
latin epitaphium ← görög epitaphion ‘ua.’: epi- ‘rá’ | taphosz ‘sír’
főnév tudomány történész, történetíró
melléknév történelmi, történészi, történettudományi
tudományos latin historicus ‘ua.’, lásd még: história