bibliomán jelentése

  • szenvedélyes könyvgyűjtő, könyvbolond
  • német Bibliomane ‘ua.’: ‘ua.’, lásd még: bibliománia

További hasznos idegen szavak

fitozoa

cap-

A bibliomán és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

recitativo

kiejtése: recsitatívó
  • zene énekbeszéd, átmenet ének és szavalás között
  • olasz, ‘ua.’ ← recitare ‘szaval, recitál’

fándli

  • malteroskanál
  • serpenyő
  • hazai német kicsinyítő képzős pfannl, pfandl, fandlnémet Pfanne ‘lapos edény, serpenyő’ ← népi latin pannalatin patena ‘tál’ ← görög patané ‘ua.’

szeparatizmus

  • politika egy etnikai kisebbség elszakadásra, önálló állam alakítására irányuló törekvése
  • angol separatism ‘ua.’, lásd még: szeparál, -izmus

diakonissza

  • vallás szociális és egyházi szolgálatra alakult protestáns közösségben élő nő
  • német Diakonisse ‘ua.’ ← latin diaconissa ‘női kiszolgáló ókori keresztény gyülekezetben’: diaconus, lásd még: diakónus | -issa (nőnévképző)

adiuretin

  • orvosi a vizeletkiválasztást elősegítő hormon
  • tudományos latin, ‘ua.’: a(d)- ‘hozzá’ | lásd még: diuretikum

ektópia

  • orvosi szerv rendellenes elhelyezkedése a testben
  • tudományos latin ectopia ‘ua.’: görög ek- ‘el, ki, félre’ | toposz ‘hely’

pepinéria

  • faiskola
  • francia pépiniere ‘ua.’ ← pépin ‘gyümölcsmag’

sztomatológus

  • orvosi szájsebész, fogorvos
  • magyar, lásd még: sztomatológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

schis-, schiz-

celesztin

  • ásványtan stroncium-szulfát, a barit izomorf változata, gyöngyházfényben csillogó kristály
  • német Zölestin ‘ua.’: ← latin coelestis ‘mennyei’ ← coelum ‘ég’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

kvittel

  • megfizet, eleget tesz
  • lásd még: kvitt

caducitas

kiejtése: kaducitás
  • jogtudomány uravesztett vagyon, uratlan hagyaték, amely végrendelet és törvényes örökös híján a kincstár birtokába került
  • középkori latin ‘ua.’ ← caducus ‘lehullott, elhullajtott, gazdátlan’ ← cadere ‘leesik’