automatika jelentése

  • informatika irányítástechnika
  • műszaki egy berendezés önműködő irányítást végző egysége
  • német Automatik ‘ua.’, lásd még: automatikus

További hasznos idegen szavak

evangélista

  • vallás az evangéliumok egyikének írója (a hagyomány szerint Máté, Márk, Lukács vagy János)
  • középkori latin evangelista ‘ua.’, lásd még: evangélium

aforisztikus

  • töredékes, rendszertelen, odavetett
  • stilisztika tömör, találó, szellemes, csattanós
  • latin aphoristicus ‘ua.’, lásd még: aforizma
A automatika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

in pleno

kiejtése: in pléno
  • nyilvánosan, a nyilvánosság előtt
  • latin, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd még: plénum

command line

kiejtése: komand lájn
  • számítástechnika parancssor, a beírandó parancsok helye
  • angol, ‘ua.’: lásd még: kommandíroz | linelatin linea ‘vonal, sor’, lásd még: lénia

dumál

  • bizalmas beszél, fecseg
  • lásd még: duma2

kompetitív

  • vetélkedő, egymás hatását ellensúlyozó vagy korlátozó
  • német, ‘ua.’, lásd még: kompetitor

mezcal

carotis

kiejtése: karotisz
  • anatómia nyaki verőér, melynek elszorítása eszméletvesztést idéz elő
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← görög karótisz ‘ua.’ ← karoó ‘elkábít’

sztalagmit

  • geológia a barlang aljáról felfelé növekvő cseppkőképződmény
  • német Stalagmit ‘ua.’: görög sztalagma, tkp. sztalak-ma ‘csepp’ | -it (ásványra utaló toldalék), lásd még: sztalaktit

cavata

kiejtése: kaváta
  • zene a recitativo utolsó, áriaszerűen kiszélesedő szakasza
  • olasz, ‘ua.’ ← cavare ‘kihúz, kiemel’ ← latin cavare ‘kiváj’ ← cavum ‘lyuk, üreg, odú’
  • lásd még: kavitás

pakompart

  • pofaszakáll
  • bajor-osztrák pocknpartnémet Backenbart ‘ua.’: Backe ‘arc, pofa’ | Bart ‘szakáll’

nimbusz

  • köztisztelet, közmegbecsülés, hírnév, tekintély
  • művészet dicsfény, fénykoszorú
  • meteorológia esőfelhő
  • középkori latin nimbus ‘dicsfény’ ← latin, ‘eső zápor’

epirogén vagy epirogenetikus

  • geológia szárazulatképző (kéregmozgás)
  • német epirogen(etisch) ‘ua.’, lásd még: epirogenezis