anizotrópia jelentése

  • fizika az a jelenség, hogy egyes anyagok fizikai vagy kémiai tulajdonságai más-más irányban eltérőnek mutatkoznak
  • német Anisotropie ‘ua.’: görög a(n)- ‘nem’ | lásd még: izotrop

További hasznos idegen szavak

bedórendszer

  • közgazdaságtan az idő- és teljesítménybért összekapcsoló, magas munkaintenzitást kikényszerítő bérrendszer a két világháború között
  • C. E. Bedaux kiejtése: bödó francia mérnökről, aki kidolgozta
A anizotrópia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

sztirol

  • kémia vinilbenzol, kőszénkátrányból nyert telítetlen szénhidrogén, a műanyagipar fontos alapanyaga
  • német Styrol ‘ua.’: görög sztürax ‘sztorax, balzsamfa’ ← föníciai | -ol (benzolszármazékra utaló toldalék)
  • lásd még: polisztirol

reális

  • valóságos, valószerű, tényleges, tárgyi
  • kézzelfogható
  • gyakorlati, megvalósítható, kivihető, teljesíthető
  • a valóságnak megfelelő, hiteles
  • matematika valós (szám)
  • késő latin realis ‘valós, a dologhoz tartozó’ | res, rei ‘dolog’

genommutáció

  • genetika az egész genomot érintő mutáció
  • lásd még: genom, mutáció

brouillíroz

kiejtése: brujjíroz
  • összezördül, összekap
  • zavart kelt, felfordulást okoz
  • német brouillierenfrancia brouiller ‘ua.’, tkp. ‘összekever’ ← brouille ‘kavarodás’ ← brouet ← ‘húsleves’ ← germán (pl. angol broth ‘ua.’)

isztmosz

  • földrajz földszoros, keskeny földnyelv
  • görög iszthmosz ‘ua.’ (nagybetűvel ‘a korinthoszi földszoros’) ← ithma ‘lépés’

cikász

  • növénytan páfránypálma, szágópálma, nyitvatermő trópusi pálma
  • tudományos latin cycasgörög kükasz ‘ua.’ ← ?

hiperkinézia

  • orvosi túlmozgás
  • tudományos latin hyperkinesia ‘ua.’: görög hüper ‘felett, túl’ | kinészisz ‘mozgás’ ← kineó ‘mozgat’

relatív

  • viszonylagos, máshoz viszonyított, feltételes
  • valamire vonatkozó
  • zene adott rezgésszámú hanghoz nem kötött, csak a hangközök rendjét követő (szolmizáció)
  • nyelvtan viszonylagos, egy vagy több toldalékot tartalmazó (szótő)
  • bizonytalan, ingadozó, megbízhatatlan
  • német relativfrancia rélatif ‘ua.’ ← késő latin relativus ‘vonatkozó, viszonyított’, lásd még: reláció

kálvinizmus

  • vallás a protestantizmusnak Kálvin tanain alapuló változata
  • újkori latin Calvinismus ‘ua.’: Johannes Calvinus (a vallásalapító latinos neve) ← francia Jean Chauvin vagy Cauvin (eredeti név) | lásd még: -izmus

fosszilizáció

  • geológia az a folyamat, amelynek során a földtörténeti korok élőlényei kövületté váltak
  • tudományos latin fossilisatio ‘ua.’, lásd még: fosszilis

anemo-

  • (összetételek előtagjaként) a széllel kapcsolatos, szél-
  • görög anemosz ‘szél’ (indoeurópai rokon: latin animus ‘lélek’)

ergotamin

  • kémia az anyarozs érszűkítő hatású alkaloidja
  • francia ergot ‘anyarozs’ ← ófrancia argot ‘ua.’ ← ? | lásd még: amin