allűr jelentése

  • járásmód, modor
  • modoros vonás, viselkedés
  • német Allürefrancia allure ‘ua.’ ← aller ‘megy, jár’ ← latin ambulare ‘sétál’

További hasznos idegen szavak

A allűr és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

modifikátor

  • tudomány módosító tényező vagy anyag
  • tudományos latin modificator ‘ua.’, lásd még: modifikál

dibit

  • számítástechnika bitpár
  • angol, ‘ua.’: görög di- ‘kétszer’ | lásd még: bit

statim

kiejtése: sztatim
  • orvosi azonnal, soron kívül (elkészítendő, felirat recepten)
  • latin, ‘azonnal, álltó helyében’ ← stare, statum ‘áll’
  • lásd még: stáció

reprodukálhatatlan

  • elismételhetetlen, visszaadhatatlan
  • nyomdafestéket nem tűrő (szó, kijelentés)
  • lásd még: reprodukál

diskurál

  • beszélget, cseveg, társalog
  • + tárgyal
  • latin discurrere, discursum ‘futtában érint, elbeszélget (vmiről)’, eredetileg ‘szétfut, elterjed’: dis- ‘el, szét’ | currere ‘fut’
  • lásd még: diszkurzív, kurrens

szillabus

stáció

opaleszcencia

  • fizika az opálban és egyes más anyagokban tapasztalható fényjelenség, vöröses vagy kékeszöld villódzás áteső fényben
  • angol opalescence ‘ua.’, lásd még: opaleszcens

sudra

  • a legalsó indiai kaszt tagja
  • angol, ← szanszkrit ‘ua.’

bonapartizmus

  • történelem a nagy francia forradalomból kinőtt, katonai diktatúrán és hegemónián alapuló, korlátozott mértékben demokratikus mozzanatokat is tartalmazó egyszemélyi uralom politikai elve a 19. századi Franciaországban
  • hasonló berendezkedésű politikai rendszer más országokban
  • francia politikai mozgalom a 19. század derekán, amely III. Napóleon uralomra jutásáért küzdött
  • francia bonapartisme ‘ua.’ ← Napoléon Bonaparte hadvezér és uralkodó nevéből ← olasz Buonaparte (tkp. ‘jó rész, jó oldal’)

lokúció

  • stilisztika szólás, beszédfordulat, kifejezésmód
  • nyelvtan (modern nyelvelméletekben) beszédaktus
  • latin locutio ‘beszéd’ ← loqui, locutus ‘beszél’
  • lásd még: kollokvium, locutorium

fulguráció

  • orvosi daganatkezelés nagyfeszültségű villamos szikracsomó alkalmazásával
  • + villámcsapás
  • tudományos latin fulguratio ‘villámcsapás’ ← fulgurat ‘villámlik’ ← fulgur ‘villám’ (vö. latin flagrare, görög phlegó ‘ég’)

statutum

  • szervezeti szabályzat, rendtartás
  • + alkotmány
  • latin, ‘ua.’ ← statuere, statutum ‘állít, emel, elrendel, ítél’, lásd még: stáció

alexandrinus

  • irodalom tizenkét (vagy tizenhárom) szótagos, a hatodik szótag után sormetszetet tartalmazó verssor a nyugat-európai költészetben
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← (Roman d’) Alexandre ‘(Regény) Alexandroszról’ (12. századi francia versregény Nagy Sándor makedón királyról, melyben a sorfaj először jelent meg) ← görög Alexandrosz ‘férfiak védelmezője’: alexó ‘véd’ | anér, androsz ‘férfi’

pentagondodekaéder

  • geometria tizenkét szabályos ötszögből álló mértani test
  • német, ‘ua.’, lásd még: pentagon, dodekaéder