abjudikáció jelentése

  • jogtudomány törvény előtti megtagadás
  • latin abiudicatio ‘ua.’: ab- ‘el’ | lásd még: judikál

További hasznos idegen szavak

szubinfekció

  • orvosi enyhe fertőzés
  • tudományos latin subinfectio ‘ua.’, lásd még: szub-, infekció

pszeudomorf

  • ásványtan álalakú
  • német pseudomorph ‘ua.’, lásd még: pszeudomorfia
A abjudikáció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

pozaun

  • zene harsona
  • német Posauneófrancia buisine ‘ua.’ ← latin bucina ‘ökörszarv kürt’: bos ‘ökör’ | canere, (ce)cini ‘énekel’

mega-

  • (mértékek neve előtt) az alapmérték milliószorosa: megahertz, megatonna, megawatt
  • görög semlegesnemű mega ‘nagy’

abituriens

  • érettségis, érettségiző diák
  • német Abiturient ‘ua.’, lásd még: abitúrium

szemikonduktív

  • villamosság melléknév félvezető
  • angol semiconductive ‘ua.’, lásd még: szemi-, konduktív

jurta

  • körsátor, középázsiai népek kör alakú nemezsátra
  • orosz. ← mongol jurt ‘ua.’

bereffel

dekompenzáció

  • orvosi a kiegyenlítődés zavara a szív működésében
  • tudományos latin decompensatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd még: kompenzáció

hemiciklikus

  • félkör alakú
  • tudományos latin hemicyclicus ‘ua.’: görög hémi ‘fél’ | küklosz ‘kör’

negatív

  • melléknév matematika a nullánál kisebb (szám)
  • villamosság az elektronokat taszító (pólus)
  • orvosi a feltételezett vagy keresett tünetet, betegséget nem jelző (lelet)
  • fényképezés a sötét-világos árnyalatokat fordítva mutató (felvétel)
  • irodalom ellenszenves jellemű (hős, figura)
  • hátrányos, rossz, káros, visszahúzó (jellemvonás, tendencia)
  • tagadó, nemleges, elutasító (válasz, reakció)
  • főnév fotónegatív
  • középkori latin negativus ‘tagadó’, lásd még: negál

omnipotens

  • mindenható, korlátlan hatalmú
  • latin, ‘ua.’: omnis ‘minden, egész’ | potens ‘képes’ ← posse, tkp. pot-se ‘bír, képes’

démarkhosz

  • történelem a démoszok (választókerületek) élén álló, előbb választott, utóbb kisorsolt elöljáró ókori görög államokban
  • görög, ‘ua.’: démosz ‘választókerület’, eredetileg ‘nép’ | arkhosz ‘vezető’ ← arkhó ‘elöl megy, élen áll, vezet’ ← arkhé ‘kezdet’

skolasztika

  • filozófia a középkor teológiai filozófiája, amely Arisztotelész tanait és a keresztény dogmatikát igyekezett összhangba hozni
  • középkori latin scholastica (philosophia) ‘tudományos (bölcselet)’, lásd még: skolasztikus

orgánum

  • zene emberi hang, hangszín
  • sajtó hírlap, folyóirat mint szócső, megnyilatkozási fórum
  • biológia szerv, érzékszerv
  • zene a többszólamúság legkorábbi (9–11. századi) formája
  • közigazgatás szerv, hatóság
  • latin organumgörög organon ‘eszköz, testrész, hangszer’ ← organosz ‘tevékeny’ ← ergon ‘munka’

mikronéziai

  • földrajz Mikronézia szigetvilágához tartozó, azzal kapcsolatos
  • nyelvtan az e szigeteken beszélt (nyelvek, nyelvcsalád)
  • német mikronesisch ‘mikronéziai’: lásd még: mikro- | görög nészosz ‘sziget’