elektrocisztoszkóp jelentése
További hasznos idegen szavak
műszaki feszítő és zúzó hatása miatt ipari (főleg bányászati) célokra használt (robbanóanyag)német, francia brisant ‘ua.’ ← francia briser ‘zúz, széttör’ ← népi latin *brisare ‘ua.’ ← (?) gall
A elektrocisztoszkóp és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
irodalom, művészet névtelen műalkotás szerőjének meghatározása a stílusjegyek alapjánirodalom, művészet a mű stílusának bíráló értékeléselásd még: stílus , kritika
földmérő vonalzója
kézírásban a sorok vonalvezetése
latin ductus ‘ua.’, lásd ott
bizalmas éjjeliedénynémet nyelvjárás scherbl ← ausztriai német Scherben ‘ua.’ ← német Scherbe ‘cserép, cserépedény, cserépdarab’
viking, kora középkori skandináv (a mai dánok és norvégok őse)
középkori latin Normannus ‘ua.’ ← ódán norrmand ‘északi ember’: norr, nord ‘észak’ | mand ‘ember, férfi’
orvosi szérumkutatómagyar , lásd még: szerológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
biokémia fehérjecsoport a vérplazmában, amely immunanyagokat tartalmaz, és védőoltásként is alkalmazzáklásd még: gamma , globulin
az etológia tudományának művelője
magyar , lásd még: etológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
hanyagság, nemtörődömség
latin negligentia ‘ua.’ ← negligens ‘hanyag’ ← negligere lásd még: negligál
kiejtése: aerób
biológia oxigént igénylő, csak oxigén jelenlétében élő és szaporodó (pl. baktérium)német aerob ← francia aerobie ‘ua.’: görög aér, aérosz ‘levegő’ | biosz ‘élet’
kiejtése: börszter
csillagászat hirtelen fellobbanó és rövid ideig sugárzó galaktikus röntgen- és gammasugárforrásangol , ‘ua.’ ← burst ‘kitör, kirobban’
néprajz főnév homályos eredetű ókori közép-itáliai népe nép nyelve, e néphez tartozó személy
latin etruscus ‘ua.’ ← ?
nyelvtan olyan szószerkezet, amelynek elemei gyakran szerepelnek együtt, pl. mély álom, hirtelen harag tudományos latin collocatio , tkp. con-locatio ‘egymás mellé helyezés’: co(n)- ‘össze, együtt’ | locare, locatum ‘helyez’ ← locus ‘hely’
zene kisebb, egyszerűbb szerkezetű szonátaolasz kicsinyítő képzős sonatina ‘ua.’, lásd még: szonáta
