uralkodó I. szinonimái

melléknév
  • vezető, fő, domináló (idegen), domináns (idegen), parancsoló
  • elterjedt, túlnyomó, általános, jellemző

uralkodó II. szinonimái

főnév
  • király, nagyfejedelem, fejedelem, felség, kormányzó, régens (régies)
  • egyeduralkodó, imperátor (idegen), monarcha (idegen), szuverén
  • zsarnok, despota, kényúr, tirannus (régies)
  • (orosz) cár, (római, német) cézár, (egyiptomi) fáraó, (mongol) kán, (indiai) maharadzsa, (iráni) sah, (arab) sejk, emir, (török) szultán

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előmozdít

ige
  • elősegít, hozzásegít, hozzájárul, előrevisz, előrelendít, ösztönöz, nógat, noszogat, szorgalmaz, tolja a szekerét, hajt, egyenget, pártol, pártfogol, gyámolít, ajánl, segít, segédkezik, segítségére van, hasznára van (valakinek), támogat, patronál

árumintavásár

főnév
  • kiállítás, bemutató, vásár
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a uralkodó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

túláradó

melléknév
  • határtalan, nagyfokú, bőséges, elapadhatatlan, túlzott, fékezhetetlen, fékevesztett, gáttalan

távolsági

melléknév
  • helyközi, interurbán (idegen)

tanulókör

főnév
  • szeminárium (régies), tankör, önképzőkör

szerencsétlenség

főnév
  • balszerencse, pech, sorscsapás, istencsapás, csapás, baj, vész, malőr (bizalmas)
  • katasztrófa, baleset, karambol
  • végveszély, végromlás, pusztulás, tragédia, kataklizma (idegen), vakeset (tájnyelvi)

ufó

főnév
  • ufonauta, földönkívüli, idegen
  • repülő csészealj

vandalizmus

főnév
  • garázdálkodás, rongálás, törés-zúzás, pusztítás, rombolás

somolyog

ige
  • mosolyog, elhúzza a száját, vigyorog, bazsalyog (tájnyelvi)

sérthetetlen

melléknév
  • sebezhetetlen, védett, támadhatatlan, immúnis
  • szent, érinthetetlen
  • megszeghetetlen

odaveszik, odavész

ige
  • elvész, odalesz, kárba vész, megeszi a fene (bizalmas), megsemmisül
  • elpusztul, meghal, ottmarad, odapusztul, odaég, utánamegy, odamarad (tájnyelvi), elesik (háborúban), otthagyja a fogát
  • (tájnyelvi): elmarad, elidőzik, odamarad (tájnyelvi)

sül1

ige
  • pirul, pörkölődik, barnul
  • aszik
  • izzad, melege van

védekező

melléknév
  • védelmi, elhárító, defenzív (idegen), megelőző, profilaktikus (szaknyelvi)(idegen)
  • mentegetődző, mosakodó, visszavágó, elutasító, visszahúzódó, begombolkozó (bizalmas)

virgonc

melléknév
  • játékos, fürge, eleven, jókedvű, mozgékony, élénk, cservenka (tájnyelvi), energikus

kerékkötő

főnév
  • gát, akadály
  • (tájnyelvi): keréktalp, féksaru, csúszóvas, torlasz, fék
  • keréklánc

urbánus

melléknév
  • városi, városias
  • pallérozott, kiművelt, művelt
  • udvarias, finom

tucatember

főnév
  • (pejoratív): átlagember, az utca embere, kisember, közember, közkatona (régies), közlegény (régies), kispista (bizalmas)

vadszőlő

főnév
  • boncszőlő, borostyánszőlő

utópista

melléknév
  • utópiaszerű, utópisztikus, ábrándos, kivihetetlen, megvalósíthatatlan, valószínűtlen

tekinget

ige
  • nézeget, kacsingat, körülnéz

válfaj

főnév
  • változat, féleség, fajta, műfaj, variáns, alfaj, alfajta
  • típus, jelleg, nem