taszajt szinonimái

ige
  • (tájnyelvi): taszít, nyom, tol, lódít
  • lök
  • (durva): közösül, szeretkezik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csenevész

melléknév
  • fejletlen, visszamaradt, ványadt, gyenge, satnya, vézna, silány, hitvány, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), nyeszlett, vékonydongájú, nyápic, cingár, vakarcs, elkorcsosult, korcs, elfajzott, csökevényes, vanyiga (tájnyelvi), gezemice (tájnyelvi), sindevész (tájnyelvi), bélma (tájnyelvi), csepőte (tájnyelvi), peszmeg (tájnyelvi), rudimentális (idegen) Sz: rumos kenyéren tartották

idejében

határozószó
  • jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi), idejekorán
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a taszajt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

takarodó

főnév
  • visszavonulás, hátrálás
  • lefekvés, nyugovó (régies), villanyoltás

százados2

főnév
  • kapitány, centurio (idegen)
  • (szleng): kilós

szakosít

ige
  • specializál, képez, szakképesítést ad
  • (szaknyelvi): szortíroz (bizalmas), szétválogat, szelektál

rugó

főnév
  • spirál, féder (idegen), rugany (régies)
  • indítóok, ok, indíték, indok, motiváció, motívum
  • (szleng): ezres, ezerforintos, mihály (szleng)

tapintatlan

melléknév
  • figyelmetlen, kíméletlen, udvariatlan, tolakodó, indiszkrét (választékos), tiszteletlen, elővigyázatlan, nemtörődöm, gondatlan, neveletlen, közönséges, goromba, bárdolatlan, bántó, sértő, nyers, durva, arcátlan, szemtelen, modortalan, ízléstelen Sz: akasztott házában kötelet emleget; belegyalogol vkinek a lelkébe

tisztáz

ige
  • tisztít, kitisztít, megtisztít, kimos
  • átír, lemásol, átmásol
  • (textíliát): eltisztáz, beszeg
  • megvilágít, kiderít, felderít, eloszlat, megold, kibogoz, felgöngyölít, kinyomoz, feltár, felfed, fényt derít (valamire), elucidál (régies)
  • rendez, rendbe hoz, eligazít
  • igazol, purifikál (régies), tisztára mos, felment, rehabilitál

púpoz

ige
  • tetéz, felhalmoz, telerak, tetejez (tájnyelvi)

praxis

főnév
  • gyakorlat, tapasztalat, jártasság, tapasztalás
  • joggyakorlat
  • pacientúra, klientúra

méteráru

főnév
  • rövidáru, rőfösáru, kelme

rangfokozat

főnév
  • rang, rendfokozat, fokozat, sarzsi (bizalmas)

toporzékol

ige
  • dobbant, tapsikol (tájnyelvi)
  • (ló): dobog, dobrokol (tájnyelvi)
  • dühöng, mérgelődik, dúl-fúl, rúgkapál, tombol, tajtékzik, magánkívül van

tüzeskedik

ige
  • heveskedik, indulatoskodik
  • kardoskodik, síkraszáll (valami mellett)

igény

főnév
  • kívánság, követelés, óhajtás, szükséglet, kívánalom, jogosultság, kereslet, kereset (szaknyelvi)

veszteség

főnév
  • deficit, károsodás, kár, ráfizetés, érvágás
  • csökkenés, gyengülés, fogyatkozás, hiány
  • csapás, fájdalom

tátog

ige
  • tátogat
  • tátong (régies)
  • (tájnyelvi): hebeg, habog, dadog

tagosítás

főnév
  • földrendezés, birtokszabályozás, kommasszáció (régies)

termálfürdő

főnév
  • melegfürdő, gyógyfürdő, hévíz (régies), hévfürdő (régies)

vérmes

melléknév
  • bővérű, vérbő, egészséges, életerős
  • heves, indulatos, szenvedélyes, vehemens, szangvinikus (szaknyelvi), lobbanékony, sűrűvérű, hörcsög természetű

tejfölösszájú, tejfe

melléknév, főnév
  • fiatal, éretlen, tapasztalatlan, újonc, kezdő, zöldfülű, pelyhes állú, ifjonc, kölyök, gyerkőc, tacskó (bizalmas)

szélhámos I.

melléknév
  • hóhányó, szédelgő, csaló, széltoló (bizalmas), link (szleng), simlis (szleng), firkás (szleng), megbízhatatlan, nagyzoló
  • (tájnyelvi): lógós (ló)

tétlenkedik

ige
  • henyél, lustálkodik, tesped, heverészik, heverész, ténfereg, ácsorog, lézeng, lődörög, cselleng, lötyög (bizalmas), lazsál (bizalmas), malmozik (bizalmas), komótizál (régies), csügg-lóg (tájnyelvi), lesped (tájnyelvi), döglik (durva) Sz: lopja az időt; lopja a napot; lógatja a lábát

veszít

ige
  • veszt, veszejt, veszesít (tájnyelvi), kikap, vereséget szenved, hátrányt szenved, kudarcot vall, kiszorul, alulmarad, lemarad
  • bukik (bizalmas), elbukik, ráfizet, rajtaveszt Sz: pórul jár; hoppon marad; a rövidebbet húzza; pléhre csúszik (szleng); azt hitte, hogy, pedig dehogy
  • (szem elől) téveszt