tátog szinonimái
ige
- tátogat
- tátong (régies)
- (tájnyelvi): hebeg, habog, dadog
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
lehűl
ige
- kihűl, lehűsül (tájnyelvi), lehűtőzik (tájnyelvi), meghülemedik (tájnyelvi), hülepedik (tájnyelvi), elszigorodik (tájnyelvi)
- megnyugszik, lecsendesedik, lehiggad, lecsillapodik, lecsillapszik(szleng)(szleng)
szaktudás
főnév
- szakismeret, szakértelem, szakmai ismeret, szakműveltség (régies), szakavatottság (választékos), szakképzettség, mesterségbeli tudás, kompetencia (választékos)
ruház
ige
- öltöztet, fölöltöztet, ellát, felszerel, ruhával ellát
- ráruház, megbíz, átad, átenged
- (szleng): ütlegel, ver, püföl, üt-ver, náspángol, elagyabugyál
tapos
ige
- nyom, rálép, ráhág, tipor, döngöl
- (szleng): igyekszik, hajt, törtet, pedálozik
- (tájnyelvi): kerékpározik, teker, pedáloz, biciklizik
- tapod (tájnyelvi), gázol
pregnáns
melléknév
- súlyos, nyomós, erős
- sokatmondó, beszédes, jelentős, jelentőségteljes, ékesszóló
- határozott, szabatos, jellegzetes, markáns, szembeötlő
- találó, frappáns, jellemző, szemléletes, sajátságos, sajátszerű, megkülönböztető
- tömör, velős, magvas, találó, summás
ráolvas
ige
- szemére hány, fejére olvas, felró
- ráimádkozik, kuruzsol, bájol (tájnyelvi)
- (régies): rámér, ráró
igéző
melléknév
- elbűvölő, elbájoló, lenyűgöző, elragadó, bűbájos, mámorító, csábító, csábos, kacér, hódító, vonzó, megejtő, magával ragadó, varázslatos
- bűvölő, megrontó, boszorkányos, bűvös-bájos, ráolvasó, ördögűző, varázsló
távbeszélő
főnév
- telefon, távrecsegő (tréfás)
- mobil, rádiótelefon, maroktelefon (bizalmas), bunkofon (szleng), prosztofon (szleng)
tájékoztat
ige
- útbaigazít, felvilágosít, informál, tudósít, eligazít, orientál, kiokosít, ismertet, beszámol, felhomályosít (szleng)
termelőszövetkezet
főnév
- tsz, téesz, téeszcsé, mezőgazdasági szövetkezet, közös, kolhoz (régies)
- kisipari szövetkezet
szellemes
melléknév
- humoros, tréfás, vicces, sziporkázó, elmés, elménc (régies), találó, mulatságos, szórakoztató, eredeti, leleményes, ötletes, szellemdús, talpraesett
veszte
főnév
- (valakinek, valaminek): halála, vége, kimúlása, pusztulása
- (valakinek, valaminek): tönkremenése, tönkrejutása, összeomlása
- végzete