tör szinonimái

ige
  • tördel, zúz, tör-zúz, aprít, darabol, felapróz, morzsol, díbol (tájnyelvi)
  • tilol
  • (diót, mandulát, mogyorót): feltör, pucol
  • letör, csíp, lecsíp
  • (cipő): kidörzsöl, feltör, nyom, horzsol, felhorzsol
  • fáraszt, gyötör, kínoz
  • (töri magát): fárad, vesződik, törekszik, iparkodik, küzd
  • (esküt): megszeg
  • (valamerre, valahova): igyekszik
  • (valakire): támad, ront, rohan, fenekedik (régies)

tőr1 szinonimái

főnév
  • gyíkleső (tájnyelvi), gyilok (régies), stilét (idegen), espáda (régies), kés (bizalmas), halef (szleng), rugósbicska
  • vívótőr
  • tőrvívás

tőr2 szinonimái

főnév
  • (kifejezésekben): csapda, kelepce, hurok, háló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hanglejtés

főnév
  • intonáció (szaknyelvi), beszéddallam
  • hanghordozás, beszédmodor (régies)

ólmos

melléknév
  • szürke, álmosító, ködös, nyomasztó
  • nehéz, súlyos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tör szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tipeg

ige
  • totyog, tipereg (tájnyelvi), tipeg-topog
  • jár

sztrájk

főnév
  • munkabeszüntetés, munkaszünet
  • zendülés

szocialista

melléknév, főnév
  • baloldali, szoci (bizalmas)
  • MSzP-s

szakember

főnév
  • szakértő, specialista, mester, iparos, hozzáértő, műértő, szaktudós, szaktekintély, illetékes, professzionista, profi (bizalmas), matador (szleng), penge (szleng), ász (szleng), professzor (szleng), nagyágyú (szleng)

torz

melléknév
  • eltorzult, eltorzított, idomtalan, visszataszító, rendellenes, nyomorék, groteszk, alaktalan, formátlan, deformált, idétlen, difformis (idegen), abnormis (idegen), amorf (idegen)

úrhatnám

melléknév
  • uraskodó, úrhatnám, előkelősködő, urizáló

rovarirtó

főnév
  • rovarölő

ridegség

főnév
  • szívtelenség, szigorúság, könyörtelenség, részvétlenség, érzéketlenség, merevség, hidegség

nemtő

főnév
  • védőszellem, védangyal, őrangyal, angyal
  • oltalmazó
  • (régies): tündér, szépasszony (régies), szellemlény (régies), tünemény (régies), lidérke (régies)

savtúltengés

főnév
  • savbőség, savasság, acidózis (szaknyelvi)

uzsora

főnév
  • haszonvétel, uzsorakamat

védekezik

ige
  • ellenáll, kapálódzik
  • elhárít, visszaver
  • meggátol
  • tiltakozik, cáfol, mentegetődzik, mosakodik (bizalmas), takarózik (tájnyelvi)

kacsázik

ige
  • biceg, csámpázik, döcög, kacskarol (tájnyelvi)
  • (lapos kővel): csesztet (tájnyelvi), csúsztat (tájnyelvi), halaz (tájnyelvi)

zsongás

főnév
  • zümmögés, zúgás, dongás, döngicsélés, duruzsolás
  • zsibongás, fölzajdulás, morajlás

törekedik, törekszik

ige
  • igyekszik, iparkodik, fárad, akar (valamit), fáradozik, szepelkedik (tájnyelvi), gyúródik (tájnyelvi), aspirál, gravitál, pályázik (valamire), tendál (idegen), ambicionál (régies), szándékoskodik (tájnyelvi)

tettlegesség

főnév
  • verés, ütés, ütlegelés, bántalmazás, inzultálás

türelmetlenség

főnév
  • békétlenség (régies), intolerancia
  • nyugtalanság

zümmög

ige
  • dong, zsong, döng, zúg, döngicsél
  • dúdol, dudorászik

transzfúzió

főnév
  • (szaknyelvi): vérátömlesztés

szüntelen I.

melléknév
  • folyamatos, folytonos, permanens, megszakítás nélküli, állandó, szakadatlan, lankadatlan, örökös, tartós, véget nem érő, szűnni nem akaró
  • gyakori

újabban

határozószó
  • mostanában, manapság, nemrég, nemrégiben

zsírosodik

ige
  • hízik, telik, kövéredik
  • szennyeződik, mocskolódik
  • vagyonosodik, megszedi magát, megtollasodik (bizalmas)