szakértő I. szinonimái

melléknév
  • hozzáértő, gyakorlott, tapasztalt, jártas, kompetens (szaknyelvi), illetékes, szakavatott, szakképzett, képesített, szakismerő, műértő, hivatott, hivatásos, professzionális, profi (bizalmas)
  • ügyes
  • véleményező

szakértő II. szinonimái

főnév
  • szaktanácsadó, szakember, szaktekintély, specialista, mester

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eltüntet

ige
  • eldug, eltesz, eltávolít, megsemmisít, eloszlat, elsikkaszt, eltöröl, elvarázsol, elsinkófál (bizalmas), elsuvaszt (tájnyelvi), eltökint (tájnyelvi), elpaterol (szleng)
  • (foltot) kivesz
  • ellop, eloroz, elemel, elcsór

gyermekded

melléknév
  • naiv, gyermekes, őszinte, ártatlan, nyíltszívű, egyszerű, elfogulatlan, természetes, hiszékeny
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szakértő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sövény

főnév
  • kerítés, sövénykerítés, vesszőkerítés, gyepű (régies), cserény (tájnyelvi), csarlang (tájnyelvi), mezsgye (tájnyelvi)

remekmű

főnév
  • mestermű, műremek, remek, gyöngyszem, műalkotás

ránehezedik

ige
  • rátámaszkodik, rádől, rákönyököl, terhel, nyom, rátehénkedik (bizalmas), rádülleszkedik (tájnyelvi), rásullyonkodik (tájnyelvi)
  • nyomaszt, terhel, rátelepedik, rátelepszik

pénzeszsák

főnév
  • milliomos, tőkepénzes

sűrít

ige
  • összefoglal, tömörít, koncentrál, összesít, egyesít, rövidre fog, kivonatol, megkurtít, körvonalaz, dióhéjban mond el
  • töményít, vastagít (tájnyelvi), kondenzál (szaknyelvi), lepárol
  • összenyom, sajtol, komprimál (szaknyelvi), zsúfol
  • beránt, behabar, öregít (tájnyelvi)

szerfelett, szerfölö

határozószó
  • felettébb, fölöttébb, nagyon, igen, módfelett, különösen, rendkívül, igencsak, roppantul, nagymértékben, rettenetesen, borzasztóan, fenemód, iszonyúan, szörnyen, irtóra (szleng), állatira (szleng)

ő

névmás
  • az, amaz

operatőr

főnév
  • műtőorvos, sebész
  • filmoperatőr, kameraman (idegen)

mágnes

főnév
  • delej (régies)

őszinte

melléknév
  • nyílt, nyíltszívű, egyenes, egyenes lelkű, igaz szívű (régies), szókimondó, közlékeny, igazmondó, igazszóló (régies) Sz: nem árul zsákbamacskát; nyelvén a szíve; nyitott kártyával játszik
  • igaz, valódi, átérzett, keresetlen, közvetlen, kendőzetlen, leplezetlen, mesterkéletlen, baráti, meghitt, szívbeli, szívből jövő, színezetlen (régies), színletlen (régies), spontán, bizalmas (barátság)

szigor

főnév
  • szigorúság, keménység, vaskéz, rigiditás (idegen)

takaratlan

melléknév
  • leplezetlen, kendőzetlen, álcázatlan, nyílt, egyenes

háborúskodik

ige
  • hadat visel, harcol, csatázik, hadakozik, küzd, vív, tusakodik, viaskodik
  • ellenségeskedik, gyűlölködik, viszálykodik, veszekedik, perel

várományos

melléknév
  • reménybeli, jövendő, leendő, leendőbeli, örökös
  • jelölt, kandidátus, aspiráns (választékos)

töredék

főnév
  • maradék, hulladék, morzsalék, foszlány, darabka, részlet, roncs, csonk, diribdarab, aprólék (régies), metélék (régies), törmelék, fityelék (tájnyelvi)
  • fragmentum (idegen), torzó

szakma

főnév
  • iparág, szak, szakterület, szakipar, fach (szleng)
  • foglalkozás, mesterség, hivatás (választékos), életpálya, szolgálat, professzió (régies), szakmány (régies)
  • hivatal, tisztség

sorsjáték

főnév
  • szerencsejáték, lottó, lutri (régies)
  • tombola

szembeötlő

melléknév
  • feltűnő, kiugró, szembeszökő, szembetűnő, pregnáns (idegen), blikkfangos (bizalmas), kiáltó, sikító

további

melléknév
  • következő, rá következő, későbbi, újabb
  • várható, lehetséges, elképzelhető
  • egyéb, többi, másik

száműzetés

főnév
  • számkivetés, kitoloncolás, kitiltás, kiutasítás
  • deportálás (idegen), törvényen kívül helyezés, emigráció, számkivetettség, bujdosás, hontalanság

repertoár

főnév
  • műsor, műsorrend, játékrend
  • készlet

szentatya

főnév
  • pápa, őszentsége, egyházfő, pontifex maximus (idegen), Róma püspöke
  • (bizalmas): pap, lelkész
  • egyházatya

tömörülés

ige
  • csoportosulás, csoport, szervezet
  • tömb
  • front