szembeötlő szinonimái

melléknév
  • feltűnő, kiugró, szembeszökő, szembetűnő, pregnáns (idegen), blikkfangos (bizalmas), kiáltó, sikító

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

testi-lelki

melléknév
  • odaadó, bizalmas, meghitt, intim, bensőséges, benső (régies), hűséges

kiken

ige
  • kizsíroz, kivajaz, bezsíroz
  • kifen, pödör
  • kifest, kenceficél, kiken-kifen, kipingál, kimázgál (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szembeötlő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szállítókas

főnév
  • szállítókosár, kas, kosár

rontás

főnév
  • rosszabbítás, rongálás, pusztítás
  • babonázás, boszorkányozás, igézet, átok, varázslat, tétemény (régies), szemmel verés, betegség (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): csúz, köszvény
  • (szleng): menstruáció (szaknyelvi), havibaj

részvényes

főnév
  • részvénytulajdonos, akcionárius (régies), résztulajdonos

pórias

melléknév
  • parasztos, népi, falusi, egyszerű
  • közönséges, útszéli, goromba, durva, alpári, alantas, ocsmány, trágár, obszcén, ordenáré, vulgáris, mucsai (durva), tahó (bizalmas)
  • kulturálatlan, bárdolatlan, faragatlan, műveletlen, neveletlen, modortalan, nyers, tiszteletlen, szemtelen, pimasz, udvariatlan

szédelgő I.

melléknév
  • szédülő, kóválygó, kába
  • szélhámoskodó, csaló

szomszédos

melléknév
  • határos, közeli, közellevő, környező, megyés (tájnyelvi)

összeomlik

ige
  • összedől, romba dől, összeroskad, összerogyik, ledől, leomlik, lerogyik, leszakad
  • feladja a küzdelmet
  • idegösszeroppanást kap, kiborul, maga alatt van
  • felbomlik, megsemmisül, összeroggyan, elpusztul
  • meghiúsul, kudarcba fullad, megbukik, dugába dől, megfeneklik, füstbe megy, befuccsol (bizalmas)

örökös I.

melléknév
  • örökkévaló, örökké tartó, állandó, örök, örök időkre szóló, maradandó, időtálló, perpetuális (idegen), permanens, szüntelen, szakadatlan, változatlan, folytonos, életfogytiglani
  • kiapadhatatlan

megbecsülhetetlen

melléknév
  • nagyon becses, értékes, felbecsülhetetlen, megfizethetetlen, drága

panzió

főnév
  • fogadó, vendégfogadó, otthon, motel
  • (régies): nyugdíj, penzió (régies)

szövődmény

főnév
  • komplikáció

távíróhivatal

főnév
  • távírda, távíró, posta

hantáz

ige
  • összevissza beszél, fecseg, süketel, karattyol, hadovál, locsog, hetet-havat összehord, halandzsázik (bizalmas)
  • mellébeszél, hazudik, füllent, lódít, hasal

vértanúság

főnév
  • mártíromság
  • vértanúhalál, mártírhalál, mártírium (idegen)

türtőztet

ige
  • visszafog, visszatart, elfojt, mérsékel, csillapít, moderál (bizalmas)

szemelvény

főnév
  • ízelítő, mutatvány, válogatás, részlet, idézet, citátum
  • passzus, szakasz

szaklap

főnév
  • szakfolyóirat, folyóirat

szimpla

melléknév
  • egyrétű, egyszeres, sima
  • egyszerű, jelentéktelen, mindennapi, hétköznapi, köznapi, közönséges, átlagos, szürke

túloz

ige
  • nagyít, felnagyít, felfúj (bizalmas), tódít, lódít, kiszínez (valamit), túlkodik (régies), túlságoskodik (régies), felerőtet (régies) Sz: a szőrt is gerendának látja; átesik a ló másik oldalára; kicsi lábnak nagy talpat kerekít; légyből elefántot csinál; nagyra viszi az ökörszemet
  • túlhajt, túlfeszít, túlzásba visz, túllő a célon, elveti a sulykot, utríroz (idegen), túlliheg (bizalmas), túldramatizál (szleng), túldimenzionál (szleng)

szenvtelen

melléknév
  • közönyös, érzéketlen, halvérű, higgadt, impasszibilis (idegen), közömbös, apatikus, érzéstelen, fásult, elfásult, tompa, hűvös, egykedvű, sztoikus, indolens (idegen)

röntgenkészülék

főnév
  • röntgen, röntgenlámpa, röntgencső

szívesen

határozószó
  • készséggel, készségesen, jó szívvel, kedvesen, nyájasan, szívélyesen
  • kedvvel, kedvtelve, boldogan, örömmel, örömest, kész örömmel, ezer örömmel, kész örömest, édes örömest, szíves örömest
  • (tájnyelvi): szívből, őszintén

tünékeny

melléknév
  • elmúló, futó, röpke, tiszavirág-életű, mulandó, tünelgő (régies), változékony, efemer (idegen)
  • szertefoszló, tovatűnő, eltűnő