simafenyő szinonimái

melléknév
  • árbocfenyő, selyemfenyő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szomorú

melléknév
  • bánatos, búbánatos, szomorodott, bús (választékos), szomorkás, levert, letört, lehangolt, csüggedt, lógó orrú, fancsali, savanyú, mélabús, melankolikus, mísz (bizalmas), búskomor, komor, nyomott, rosszkedvű, kedvetlen, kedveszegett, deprimált, depressziós, elkámpicsorodott (szleng), elkenődött (szleng), lelombozódott (szleng) Sz: a földet szántja az orra; bal lábbal kelt fel; bús, mint ki hat ökrét vesztette; bús, mint a kotló tyúk; búslakodik, mint a kereketörött paraszt; búsul, mint a föltekert ménló; búsul, mint a cigány Szent Mihály napján; búsul, mint kinek hat ökrét szekeréből ellopták; búsul, mint az elrugdosott ménló; el van keseredve, mint a liptai túró; leszegett a nyaka; meghasad a szíve; nem tud hová lenni bújában; olyan jó kedve van, mint a szegbe akasztott nyúlnak; olyan, mint a szárnyaszegett lúd; olyan, mint a pénteki menyasszony; olyan, mint akinek az orra vére folyik; olyan, mint akinek apját, anyját megölték; savanyú pofát vág; sír benne a lélek; sír előtte minden; száraz ágon ül; úgy áll a szája, mint a tót kalendárium; úgy áll a szája, mint szüret után a kunyhó; úgy áll a szája, mint akinek kenderföld nem jutott
  • borult, borús, borongós
  • elszomorító, lehangoló, lesújtó, leverő, fájó, fájdalmas, szívet tépő, szívbe markoló, reménytelen, sivár, gyászos, zord
  • keserves

varázs

főnév
  • varázserő, vonzóerő, vonzerő, vonzás, báj, bűbáj, csáberő, csáb, elragadtatás, grácia (választékos), bűverő, karizma (választékos)
  • varázslás, varázslat, bűvölet, igézet, megigézés
  • csábítás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a simafenyő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sajátosság

főnév
  • sajátság, jellegzetesség, ismérv, jelleg, ismertetőjel, vonás, jellemvonás, különlegesség, specialitás (idegen), specifikum (idegen), karakter, tulajdonság, attribútum (szaknyelvi)

provinciális I.

melléknév
  • falusi, vidéki, vidékies
  • helyi, tartományi, lokális
  • korlátolt, kisszerű, szűk látókörű, maradi, vaskalapos, szemellenzős

porlaszt

ige
  • légneműsít (szaknyelvi), elgázosít, elpárologtat, permetez
  • porít, porrá zúz, pulverizál (szaknyelvi), őröl, aprít

összeütközik

ige
  • karambolozik, koccan, összemegy (bizalmas), egymásnak megy, egymásba szalad, összeszalad, összefut, összecsattan
  • szembekerül (valakivel), szembetalálkozik
  • szembenéz
  • megütközik

sematikus

melléknév
  • vázlatos
  • vonalas
  • (pejoratív): szokványos, átlagos, sablonos, szokásos, gépies

szalma

főnév
  • gabonaszár
  • alom, törek
  • pozdorja (régies), ehetoll (tájnyelvi), zsúp (tájnyelvi)
  • (bizalmas): szalmaözvegy
  • facér, társtalan

nyugalmas

melléknév
  • nyugodalmas, nyugodt, békés, nyugalmat nyújtó, csendes, gondtalan, zavartalan, háborútlan, megnyugtató, nyugis (bizalmas)
  • érintetlen, derűs, szélmentes, sima, mozdulatlan

nyaklánc

főnév
  • kösöntyű (régies), nyakék, collier (választékos)
  • gyöngysor, gyöngyfüzér, kláris (tájnyelvi)

lelőhely

főnév
  • telep, bánya, kincsesbánya, tárház
  • forrás

olasznád

főnév
  • cölöpnád, dísznád, óriásnád, spanyolnád

szarvas

főnév
  • fővad (régies), rőtvad, agancsár (régies)
  • szarvasbika
  • szarvastehén, ünő
  • szarvasborjú
  • (tájnyelvi): trágyadomb, ganajdomb
  • (régies): kifli, szarvacska (tájnyelvi)

színes

melléknév
  • tarka, tarkabarka, sokszínű, többszínű, színdús, színpompás, színezett
  • kromatikus
  • változatos, sokféle, mozgalmas, fordulatos, sokoldalú, szemléletes (leírás), gazdag (stílus), eleven, érdekes, élénk
  • (régies): színlelő, képmutató

golyó

főnév
  • golyóbis (régies), labdacs (régies), gömb, teke, galacsin, göb, szféra (régies), labda
  • glóbusz (régies), földgolyó
  • lövedék, sörét, kartács, göbecs (régies)

útlevél

főnév
  • passzus (régies), úti okmány, passeport (idegen)

terjedelmes

melléknév
  • nagy, széles, bő, vastag, hatalmas, nagyméretű, tetemes, jókora, vaskos, kiterjedt, nagy kiterjedésű, termetes, téres (régies), hosszadalmas, hosszú, kimerítő, részletes, mindenre kiterjedő
  • testes, kövér

sintér

főnév
  • kutyapecér (régies), pecér (régies), gyepmester (régies), kutyaverő (régies), kutyafogó (tájnyelvi), kutyanyúzó (tájnyelvi), dögész (tájnyelvi), nyúzár (tájnyelvi)
  • hóhér, bakó
  • (pejoratív): orvos, sebész

rugdalódzik, rugdaló

ige
  • rugdal, rugdos, kapálódzik, kapálózik, rugdosódik, rúgkapál, rugódoz (tájnyelvi)
  • tiltakozik, ellenáll
  • költekezik, pazarol, nagy lábon él

sülve-főve

határozószó
  • elválaszthatatlanul, folytonosan, jóban-rosszban, mindig

tengelice

főnév
  • tengelic, stiglic

sorakozó

főnév
  • gyülekező, szemle, mustra (régies), létszámolvasás, névsorolvasás, névsor (bizalmas), gléda (régies), appel (idegen)

putri

főnév
  • kunyhó, kalyiba, vityilló, földkunyhó, kulipintyó (bizalmas), viskó, bódé, barakk, nyomortanya, kutri (tájnyelvi), kotéc (tájnyelvi), gurgying (tájnyelvi)

száj

főnév
  • szájüreg, ajak, kenyérleső (tréfás), lepényleső (tréfás), bagóleső (tréfás), pofa (durva), csőr (tréfás), bagósmasina (tájnyelvi), csámcsogó (tájnyelvi), csuszaleső (tájnyelvi), csoba (tájnyelvi), evőke (tréfás), kenyérdaráló (tájnyelvi), pampula (tájnyelvi)
  • gyerek (tréfás)
  • beszélőke (tréfás), csipogó (szleng), kelepelő (tájnyelvi), lepcses (tájnyelvi)
  • nyílás, bejárat, torkolat, szád (régies), lyuk
  • torok (ágyúé)
  • rés, kiöntő (edényé)
  • szél (sebé)
  • garat (malomé)

térfogatszámítás

főnév
  • köbtartalom-számítás