tengelice szinonimái

főnév
  • tengelic, stiglic

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

focizik

ige
  • (bizalmas): futballozik

szabados I.

melléknév
  • illetlen, feslett, féktelen, kicsapongó, zabolátlan, könnyűvérű, laza erkölcsű, léha, ledér, erkölcstelen, gátlástalan
  • szókimondó, sikamlós, vulgáris
  • (régies): emancipált (idegen), felszabadított
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tengelice szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tároló I.

melléknév
  • gyűjtő

szentírás

főnév
  • Biblia, a könyvek könyve, az Írás, a kinyilatkoztatás, Septuaginta, Vulgata, Ó- és Újszövetség, Ó- és Újtestamentum

szegez, szögez

ige
  • szegel, rögzít
  • tűz
  • irányít, irányoz, rászegez
  • rátámad, nekitámad

senki I.

névmás
  • senki emberfia, egy árva lélek se, egy teremtett lélek sem, a kutya se (bizalmas), a herkópáter sem
  • (jelzőként): semmirekellő, semmirevaló, haszontalan, mihaszna, hitvány, jelentéktelen

tejfölösszájú, tejfe

melléknév, főnév
  • fiatal, éretlen, tapasztalatlan, újonc, kezdő, zöldfülű, pelyhes állú, ifjonc, kölyök, gyerkőc, tacskó (bizalmas)

tömeges

melléknév
  • sereges (választékos), roppant, csoportos
  • sorozatos

rányom

ige
  • rátesz, feltesz, belenyom
  • rányomtat, rávisz
  • (pecsétet, bélyeget): ráüt, rásüt
  • (bizalmas): ráhárít, megterhel (valamivel)

rácsap

ige
  • rádob, rátesz, rávág, ráhajít, rávet, odacsap, rálök
  • rácsuk, odacsuk, rázár, odazár
  • ráver, ráüt, ráhúz, odaüt, megüt, odavág, lesújt, rásuhint, rásóz (bizalmas), csappant (tájnyelvi), rálegyint (régies)
  • lecsap, rátámad, megtámad, szétüt, közévág, ráront, rátör, rárohan, lerohan, megostromol, megrohamoz

mondás

főnév
  • szállóige, szólás, közmondás, kádencia (régies), aforizma, szentencia (régies), aranyköpés (bizalmas), beköpés (szleng), benyögés (szleng)

rendíthetetlen

melléknév
  • megingathatatlan, tántoríthatatlan, megrendíthetetlen, sziklaszilárd, szilárd, erős, biztos, stabil, törhetetlen, hajlíthatatlan, hajthatatlan, határozott, elhatározott, eltökélt, elszánt, céltudatos, kérlelhetetlen, következetes, kőkemény, állhatatos, rettenthetetlen
  • makacs, csökönyös, nyakas, megátalkodott, konok, kitartó, önfejű, keményfejű

töviskorona

főnév
  • töviskoszorú

útirány

főnév
  • útvonal, menetirány, marsruta (régies), direkció (idegen), irányvonal

intéző II.

főnév
  • felügyelő, gondnok, inspektor (régies), felvigyázó (régies)
  • jószágigazgató, jószágkormányzó (régies), tiszttartó (régies), sáfár (régies), ispán (régies), gazdatiszt (régies), kasznár (régies), majoros (régies)
  • művezető
  • üzletvezető, menedzser (idegen), ügyintéző, ügyvezető

viszontagságos

melléknév
  • hányatott, küzdelmes, viharos, nehéz, megpróbált, válságos, hányt- vetett
  • kalandos, izgalmas, kimerítő

tengerihántás

főnév
  • (tájnyelvi): kukoricafosztás

tár1

ige
  • nyit, kiterjeszt
  • tát, kitát
  • megmutat, előad, ismertet, megjelenít, vázol, körvonalaz

tivornya

főnév
  • mulatság, mulatozás, muri (bizalmas), dáridó, dínomdánom, eszem-iszom, dorbézolás, ramazúri (bizalmas), ivászat, vigalom, tobzódás (pejoratív), kicsapongás, vigasság, devernya (tájnyelvi)
  • bacchanália (idegen), orgia, dőzsölés, banzáj (szleng), buli (bizalmas)

világlátott

melléknév
  • tapasztalt, verzátus (régies), jártas-keltes (tájnyelvi)

termelés

főnév
  • gyártás, előállítás, produkció, készítés, létrehozás, feldolgozás, összeállítás, összeszerelés, kinyerés (szaknyelvi)

szerint

névutó
  • megfelelően, egyezőleg, fogva (valaminél), következtetve (valamiből), képest, fogvást
  • tekintettel (valamire), nézve (valamire)
  • alapján, után

torokgyík

főnév
  • diftéria (szaknyelvi), difteritisz (szaknyelvi), torokbaj (tájnyelvi), gusa (tájnyelvi)

viselet

főnév
  • öltözködés
  • ruházat, ruha, öltözet, öltözék, mez, jelmez, habitus (régies)