néző I. szinonimái

melléknév
  • figyelő, szemlélő, bámészkodó
  • (régies): jósló, varázsoló, jövendölő

néző II. szinonimái

főnév
  • közönség, publikum
  • szemtanú, tanú
  • kibic, kívülálló, outsider (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

messzelátó I.

melléknév
  • távollátó
  • messze tekintő, előre tekintő

csendestárs

főnév
  • kültag, stiller-co (idegen), üzletfél, üzlettárs
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a néző szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nagyszabású

melléknév
  • nagy, grandiózus (választékos), nagyméretű, nagymérvű, nagyarányú, gigantikus, monumentális (választékos), lenyűgöző, impozáns, kolosszális (bizalmas), szédületes, eget verő, remek

megtud

ige
  • meghall, értesül, tudomást szerez, kihámoz, megtapasztal, meglát, észrevesz, kilel (tájnyelvi), kitud (tájnyelvi)
  • kiszaglász (bizalmas), neszez (tájnyelvi), kifülel, kihallgat, megneszel, megsejt
  • megtudakol, megkérdez
  • kivizsgál, kinyomoz

megremeg

ige
  • megborzong, megrezdül, megrázkódik, meginog, megrezzen
  • megijed, elborzad, irtózik, iszonyodik, fél

mangalica

főnév
  • zsírsertés

nemez

főnév
  • filc
  • halina

olvasóközönség

főnév
  • olvasótábor, közönség

lázít

ige
  • biztat, izgat, hergel, felbujt, bujtogat, uszít, heccel, agitál, zendít (régies), dekomponál (régies), turbál (régies)

lábnyom

főnév
  • nyom, talpnyom, lépésnyom, nyomdok (választékos), nyomdék (tájnyelvi)
  • csapa (tájnyelvi), csapás (tájnyelvi)

istenadta

melléknév
  • veleszületett, természetes, mesterkéletlen, ősi, ösztönös, öröklött
  • (tehetség): kimagasló, kiváló, született
  • (föld): termékeny, áldott
  • (idő): boldog, mennyei
  • (személy): együgyű, jámbor, szánalmas, szegény

lejárat1

ige
  • megszégyenít, eláztat (szleng), leéget (szleng), blamál (bizalmas), dezavuál (idegen), diszkreditál (idegen), kompromittál (idegen) Sz: kínos helyzetbe hoz; rossz hírbe hoz
  • (lejáratja magát): megszégyenül, leég (bizalmas), lebőg (szleng)

oson

ige
  • lopakodik, lopódzik, surran, elillan, ellábal (régies), sompolyog, oldalog, slisszol (bizalmas), settenkedik, somfordál

ösztövér

melléknév
  • (tájnyelvi): sovány, szikár, csontos, nyurga, vékony, vékonydongájú, vékonypénzű (régies), girhes (pejoratív), cingár, vézna, keszeg (bizalmas), csont és bőr, ványadt
  • sovány, terméketlen, kopár, sivár, meddő
  • szegényes, szűkös, vérszegény, vértelen

elcsügged

ige
  • reményét veszti, kedvét veszti, letör (bizalmas), elhagyja magát, elkedvetlenedik, elkeseredik, elszontyolodik, kétségbeesik, lehangolódik, elanyátlanodik, elkámpicsorodik, elkeskenyedik (bizalmas), lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), lelankad Sz: fülét-farkát elereszti; letörik, mint a bili füle

sértődöttség

főnév
  • sértődés, sérelem, megbántottság, seb, fullánk
  • neheztelés, duzzogás

rádió

főnév
  • rádióadó, adóállomás, rádióállomás
  • vevőkészülék, rádióvevő, műsorszóró, világvevő (régies), hírhordó (régies), pletykafészek, zajláda (tréfás)
  • rádióműsor, műsor, adás
  • rádióadás, sugárzás

nívós

melléknév
  • színvonalas, kiemelkedő, kitűnő, értékes, rangos

nagyipar

főnév
  • gyáripar

odaállít

ige
  • odatesz, odahelyez, elhelyez
  • elrendez
  • feltüntet, bemutat, példaképül állít
  • beállít, megérkezik, betoppan

puhul

ige
  • lágyul, gyengül, petyhüdik, porhanyul, lottyad, fő, fől, köved (tájnyelvi)
  • enged, enyhül

nyaralóhely

főnév
  • üdülőhely, üdülő, fürdőhely (régies)

méhkaparás

főnév
  • abortusz, művi vetélés, küret (szaknyelvi), kaparás (bizalmas), terhességmegszakítás, abrázió (szaknyelvi), magzatelhajtás

oklevéltár

főnév
  • oklevélgyűjtemény, okmánytár
  • levéltár

ráborít

ige
  • ráönt, leönt, rázúdít, ráfolyat, rádönt
  • ráterít, beborít, betakar, ráhúz, ráad, rátesz, rátakar (régies), ráföd (régies)
  • (régies): rávarr