teknő szinonimái

főnév
  • medence, kád, vályú, dézsa, tekenő (tájnyelvi)
  • folyamágy, meder, mélyedés, folyás, völgymedence, völgység, katlan
  • kikötőmedence
  • kagylóhéj
  • páncél
  • (tréfás): bárka, hajó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

vérbosszú

főnév
  • vendetta (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a teknő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tanuló I.

melléknév
  • kezdő, gyakorlatlan, járatlan
  • okuló, okosodó
  • magoló, emléző (régies)

személyazonosság

főnév
  • identitás, kilét

szárazság

főnév
  • aszály, aszúság (régies), csapadékhiány, esőhiány, vízhiány, ariditás (idegen), vízmentesség
  • kiszáradás, xerózis (szaknyelvi)

savbőség

főnév
  • savtúltengés, savasság, acidózis (szaknyelvi)

távírász

főnév
  • távírdász (régies), táviratfelvevő

torokgyík

főnév
  • diftéria (szaknyelvi), difteritisz (szaknyelvi), torokbaj (tájnyelvi), gusa (tájnyelvi)

ráhúz

ige
  • felhúz, behúz, beránt, beborít, betakar
  • ráad, ráborít, ráterít, rátesz, ráhelyez, rárak, felhúz, ráerőltet, rákényszerít, rátukmál, rásóz (bizalmas)
  • ráver, rávág, rácsap, rásújt, rásuhint, végigvág (valamin, valakin), setten (régies), rásuppant (régies), rácsíp (régies)
  • ráépít, megtold, kitold
  • hozzátold, hozzáad
  • alkalmaz, rávonatkoztat, rászab
  • rázendít, rákezd, ráránt (régies)

pukkad

ige
  • bosszankodik, mérgelődik, kifakad, kitör, dühöng
  • irigykedik
  • pukkan

mintás

melléknév
  • mintázott, díszített, hacacáré (tájnyelvi), pettyezett, pettyes, cifra, cirádás

rehabilitál

ige
  • jóvátesz, helyrehoz
  • felment, tisztáz, mentesít, igazol, elégtételt szolgáltat
  • visszahelyez, helyreállít

töpreng

ige
  • töprenkedik, gondolkozik, meghány-vet, elmélkedik, tűnődik, meditál, fontolgat, latolgat, morfondírozik, forgat a fejében, morfondíroz, problémázik (bizalmas), rágódik, kérődzik (valamin) (bizalmas), spekulál, studíroz (bizalmas), tanakodik, tépelődik, kotlik (valamin), töri a fejét (valamin), jár az esze (valamin), bölcselkedik, dévánkozik (tájnyelvi), bucsálódik (tájnyelvi), tusakodik, filózik (szleng) Sz: feltekeri az eszét; gondolkodik, mint egy mennykő a faluvégen; gondolkozik, mintha rábízták volna az ország dolgát; spekulál, mint a macska az üres padláson; szeget üt a fejébe; töri a csontvágót

ural

ige
  • hatalmában tart, ellenőriz, uralkodik (valamin), dominál (idegen), uralmat gyakorol, hatalmat gyakorol
  • birtokol

individuális

melléknév
  • egyéni, személyi, személyes, perszonális, egyedi, sajátos, különös, karakterisztikus, jellegzetes

világoskék

melléknév, főnév
  • halványkék, pasztellkék, égszínkék, égszínű, lazúrkék, azúrszínű, azúrkék, azúr (választékos), akvamarin

telefonál

ige
  • hív, felhív, feltárcsáz, csenget (bizalmas), távbeszél (bizalmas), odaszól (bizalmas), felcsörög (bizalmas), feldrótoz (szleng), televonyít (tréfás), távrecseg (szleng)

tanerő

főnév
  • tanár, oktató, pedagógus

tiktakol

ige
  • ketyeg, jár, perceg, pötyög, ketyetel (tájnyelvi), klattyog (tájnyelvi), pityeg (tájnyelvi), kotyog (tájnyelvi)
  • ver, üt

vezérigazgató

főnév
  • vezér (bizalmas), fejes, góré (szleng), diri (bizalmas)

tenyeres-talpas

melléknév
  • testes, vaskos, trabális, drabális, tagbaszakadt, behemót, dajna (bizalmas), robusztus, markos (tájnyelvi), debella, repedtsarkú (durva), esetlen, íztagos (régies)

szentély

főnév
  • szanktuárium (idegen), szentségtartó, főoltár
  • frigyszekrény
  • kápolna, imaház, kegyhely

tizenegyes

főnév
  • büntetőrúgás, büntető, pontrúgás

világfi

főnév
  • gavallér, dendi (régies), ficsúr, életművész, aranyifjú, arszlán, vivőr (idegen), lebemann (idegen)
  • bonviván, szoknyavadász