sapka szinonimái

főnév
  • sipka (tájnyelvi), sityak (szleng), satyak (bizalmas), sütyü (szleng), sapi (bizalmas), sapó (bizalmas), föveg, fejfedő, tökfödő (tréfás), bré (bizalmas)
  • (szaknyelvi): kupak, fedél

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

élharcos

főnév
  • vezér, zászlóvivő, fáklyavivő, fáklyahordozó, főkolompos (pejoratív)

törtető

melléknév, főnév
  • nagyra törő, nagyravágyó, karriervadász, becsvágyó, akarnok, ambiciózus, rámenős, karrierista, stréber (bizalmas), pedálozó, kapaszkodó, könyöklő, tolakodó, erőszakos, buzgómócsing, népszerűség-hajhászó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sapka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ritmikus

melléknév
  • ütemes, ritmusos, mértékes

polip

főnév
  • hidra (idegen), nautilusz (idegen)

piarista

melléknév, főnév
  • kegyesrendi, kegyes (régies), piar (bizalmas), pilárista (tájnyelvi)

őrködik

ige
  • csőszködik, vigyáz, őrt áll, felügyel, ügyel, vigilál (idegen), silbakol (régies), strázsál, virraszt, figyel, szemmel tart, szobroz (szleng), falaz (szleng), gyertyáz (szleng)
  • ápol, gondoz, törődik

röpirat

főnév
  • brosúra, gúnyirat, szatíra
  • tacepao (bizalmas)
  • szórólap, röplap, röpcédula

sugalmaz

ige
  • sugall, súg, sejtet, célozgat, utal
  • inspirál, szuggerál, ihlet, ösztönöz
  • rávezet, duruzsol, rábeszél, rábír, késztet, befolyásol, tanácsol, megszab, diktál

nívótlan

melléknév
  • színvonaltalan, silány, ócska, rossz

nekilát

ige
  • nekifog, elkezd, hozzáfog, hozzálát, munkához lát, nekiáll, nekiveselkedik, nekidurálja magát (bizalmas), nekigyürkőzik, belefog, belekezd, nekikezd, nekirugaszkodik, nekikavarodik (tájnyelvi), felköti a gatyáját (bizalmas), megfogja a melót (szleng), ráver (szleng), ráhajt (bizalmas)

ledér

melléknév
  • csapodár, kicsapongó, könnyűvérű, csélcsap, kacér, kihívó, erkölcstelen, léha, szemérmetlen, feslett, szabados, szabadonc (régies), frivol, pajzán, buja

nyomott

melléknév
  • nyomtatott, nyomtatásos
  • lapos, laspadt (tájnyelvi)
  • sajtolt, préselt, lapított
  • (ár): alacsony
  • kedvetlen, levert, bősz, letört, depressziós, csüggedt, szomorú, gondterhelt, lehangolt, mísz, komor, lógó orrú, mélabús, deprimált, apatikus, morózus, le van törve, mint a bili füle (szleng), maga alatt van (szleng), lelombozódott (szleng), el van kenődve (bizalmas)
  • (szleng): féleszű, dilis (bizalmas), bolond
  • nyomasztó, fülledt, levegőtlen, dohos

szabadúszó

főnév
  • szabadfoglalkozású

szentségtartó

főnév
  • ostyatartó, monstrancia (idegen), ostensorium (idegen), szentségmutató

fűtőház

főnév
  • mozdonyszín
  • kemenceüzem

tüzes

melléknév
  • égő, izzó, égető, forró, parázsos
  • (drágakő): ragyogó, csillogó, szikrázó
  • heves, szenvedélyes, izzó, lelkes, fulmináns (idegen), passzionátus (régies)
  • szikrázó (szem)
  • bővérű, forróvérű, jóvérű (tájnyelvi)
  • erős (bor)

tehénkedik

ige
  • (pejoratív): ránehezedik, rátámaszkodik, rádől, rákönyököl, rátelepedik
  • (pejoratív): elterpeszkedik, elterül

sárgarigó

főnév
  • aranymálinkó, málinkó (tájnyelvi), aranyáruló (tájnyelvi), aranyállú (tájnyelvi), íróbíró (tájnyelvi, tréfás), szolgabíró (tájnyelvi, tréfás)

ribanc

főnév
  • (szleng): utcanő, utcalány, prostituált, örömlány, kéjnő (régies), kokott (régies), szajha, cafat, céda, ringyó (durva), kurva (durva), kurtizán (választékos), lotyó (durva), cafka (szleng), pillangó (bizalmas), szuka (durva), ágyas, ágybetét (szleng), rima (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi), szotyka (tájnyelvi), perdita (régies)

sok-sok

számnév
  • sok, rengeteg, töméntelen, temérdek, se szeri, se száma

tartozik

ige
  • (valakire, valamire): vonatkozik (valamire), illet, velejár
  • (valahová): illik, vág, passzol (bizalmas), klappol (szleng)
  • (valakinek): lóg (bizalmas), jön (bizalmas)

selejt

főnév
  • hulladék, maradék, szemét, limlom, alja (valaminek), hitványa (valaminek), ócskaság, kacat, bóvli
  • (jelzőként): selejtes, hibás, hitvány, ócska, vacak, értéktelen, ragyva (régies)

posztulátum

főnév
  • tétel, alaptétel, axióma, sarktétel, alapigazság
  • előfeltétel, követelmény, kívánalom

specifikum

főnév
  • sajátosság, sajátság, különlegesség, jellegzetesség

tébolyító

melléknév
  • őrjítő, vadító, dühítő, észbontó, észvesztő, idegőrlő, idegölő, őrült Sz: az agyára megy az embernek; meg lehet tőle veszni; a falra lehet mászni tőle