nyomott szinonimái

melléknév
  • nyomtatott, nyomtatásos
  • lapos, laspadt (tájnyelvi)
  • sajtolt, préselt, lapított
  • (ár): alacsony
  • kedvetlen, levert, bősz, letört, depressziós, csüggedt, szomorú, gondterhelt, lehangolt, mísz, komor, lógó orrú, mélabús, deprimált, apatikus, morózus, le van törve, mint a bili füle (szleng), maga alatt van (szleng), lelombozódott (szleng), el van kenődve (bizalmas)
  • (szleng): féleszű, dilis (bizalmas), bolond
  • nyomasztó, fülledt, levegőtlen, dohos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

időálló

melléknév
  • tartós, maradandó, kopásálló, szilárd

ellentmondás

főnév
  • tiltakozás, ellenvetés, cáfolat, óvatkozás (régies), feleselés, visszaszólás, szembeszegülés, szembenállás
  • ellentét, következetlenség, logikátlanság, antinómia (szaknyelvi), paradoxon, kontradikció (régies), diszparitás (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyomott szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

népvándorlás

főnév
  • vándorlás, elvándorlás, nomadizálás (idegen)

menü

főnév
  • étrend, étlap, menükártya
  • ételsor

megvasal

ige
  • sínez, pántol, abroncsoz
  • megpatkol
  • (régies): megbilincsel, bilincsbe ver, vasra ver
  • kivasal, kisimít, ránctalanít

megbabonáz

ige
  • megront, megboszorkányoz, megbűvöl, megigéz, megver, delejez (régies), elvarázsol, megvarázsol (tájnyelvi)
  • elragad, lenyűgöz, elszédít, elkábít, elbódít, elkápráztat, lebilincsel, vonz, elbájol, fascinál (idegen), megkap

nyárfás

főnév
  • nyárfaerdő, nyárfaliget

öltöny

főnév
  • férfiruha
  • férfiöltöny
  • ruha, felruha (régies), köntös, felöltő, ancúg (bizalmas), ruházat, viselet, öltözet, öltözék, salni (szleng), kultúröltözet (szleng)

lekenyerez

ige
  • megveszteget, lekötelez, elkötelez
  • korrumpál, megvesz

leégés

melléknév
  • lesülés, lepirulás
  • elhamvadás, elpusztulás
  • (szleng): bukás, kudarc, balszerencse, balsiker, sikertelenség, fiaskó, csőd
  • felsülés, megszégyenülés, bukta (szleng)

jelleg

főnév
  • mivolta, stílus, profil, zsáner (bizalmas)
  • sajátság, tulajdonság, meghatározottság, természet, alkat, karakter, arculat, színezet, kvalitás

leteper

ige
  • lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, leterít, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, földre penderít (tájnyelvi), elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi), legyürköl (tájnyelvi), lekavarint (tájnyelvi) Sz: földet fogat vele, két vállra fektet

őrláng

főnév
  • gyújtóláng

parlag I.

főnév
  • parlagföld, ugar, pusztaság, puszta, gyepföld (régies), szűzföld (régies)

elhelyez

ige
  • letesz, lerak, elrak, elrendez, arranzsál (régies)
  • raktároz, tárol, deponál (szaknyelvi)
  • elszállásol, elkvártélyoz (régies), bekvártélyoz (régies), állomásoztat, befogad, hajlékot ad
  • álláshoz juttat, beajánl, beprotezsál, bejuttat, elszerez (régies)
  • (pénzt): letétbe tesz, befizet, befektet, invesztál, fordít (valamire)

spanyolnátha

főnév
  • spanyoljárvány, spanyolbetegség, náthaláz, influenza (szaknyelvi)

realista

melléknév
  • reális, realisztikus (idegen), élethű, valósághű

nyomtáv

főnév
  • nyomtávolság, nyomköz, fesztáv

nemzet

főnév
  • nép, faj, náció (régies)
  • ország, haza
  • (régies): nemesség
  • nemzetség, rokonság, család, had (tájnyelvi)

órarend

főnév
  • tanrend, órabeosztás, időbeosztás

rándít

ige
  • ránt, húz, megránt
  • (vállat): ránt, von, vonogat, vonít (régies)

odaég

ige
  • odavész, elpusztul, elég, megég
  • beleég, leég, bennég, odasül, odakozmál, lekozmálódik, odakap (bizalmas)

merthogy

kötőszó
  • mivel, mivelhogy, minthogy, ugyanis

oszt

ige
  • bont, választ, tagol, elapróz, elvagdal, megfelez, felnégyel, darabol, parcelláz, felszeletel, szétválaszt, szakít
  • adagol, porcióz (idegen), juttat, részeltet, részesít, szolgáltat, osztogat, kioszt, szétoszt, kimér, adományoz, ajándékoz, adakozik, ad, mér
  • kategorizál, csoportosít, besorol, rangsorol, kartotékol (szaknyelvi), elrendez

ravasz

melléknév
  • ravaszdi, ravaszkás, agyafúrt, furfangos, álnok, fifikus, fineszes (szleng), firkás (szleng), dörzsölt (bizalmas), cseles, fortélyos, csalafinta, ördöngös, körmönfont, kitanult, rafinált, rafinírozott (régies), ármányos, furmányos, hétpróbás, firnyákos (szleng), fúrtagyú (régies), fúrteszű (régies), trükkös (bizalmas), simlis (szleng), sumák (szleng), fondorlatos (választékos), fondor lelkű (választékos), rókalelkű, bogáncseszű (tájnyelvi), tekeres-facsaros (tájnyelvi) Sz: átlépi a szelet; az ördögöt is be tudja meszelni; az oroszlánbőrt rókabőrrel toldja; bérbe szegődött a rókához; cigánykanállal eszik; csavaros az esze; ebhájjal kenték meg az alfelét; elöl-hátul szemfüles; érti a mórest; érti a csíziót; farkát csóválja, mint a róka; fiskális esze van; hat likra jár az esze; jól tudja keverni a kártyát; két lelke van, mint a székelynek; kifog a sánta ördögön is; luteránus eszét vette elő; minden hájjal megkent; ravasz embernek ad enni; ravasz, mint a róka; róka beszél belőle; rókamája lakomája; rókamálat szeret bélésnek; rókát szopott; sok ágra áll az esze, mint a százrétű pacal; srófra jár az esze; tudja, mitől döglik a légy; versenyt fut a rókákkal