szabadúszó szinonimái

főnév
  • szabadfoglalkozású

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

legátus

főnév
  • követ, küldött, parlamenter (régies)
  • mendikáns (idegen)

oltár

főnév
  • úrasztal
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szabadúszó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sorakozik

ige
  • felsorakozik, sorba áll, vonalba áll
  • áll, található, van, sorjázik
  • csatlakozik, beáll

régente

határozószó
  • rég, régen, réges-rég, azelőtt, ezelőtt, hajdan, hajdanában, hajdanta, egykor, valamikor, valaha, régenében (tájnyelvi)

raj

főnév
  • méhraj, méhsereg, rovarcsapat
  • csoport, sokaság, tömeg, népáradat, népözön, sokadalom, csődület, gyülekezet
  • (szaknyelvi): egység, osztag, alakulat, különítmény
  • hajóraj, flottilla
  • (tájnyelvi): ivadékok, leszármazottak, gyerekek, utódok

pecsét

főnév
  • bélyegző, pecsétnyomó, stempli (bizalmas), stampiglia (régies), szigillum (idegen)
  • folt, szennyfolt, maszat, piszok, pötty, paca (bizalmas), pont, mocsok, plecsni (pejoratív), makula (régies), szeplő, hiba, szégyenfolt, flekk, stigma, bélyeg
  • (választékos): jel, ígéret, egyezség (régies), zálog, biztosíték

sugárzás

főnév
  • fény, világosság, ragyogás, tündöklés, csillogás, napsütés
  • derű, öröm
  • közvetítés, adás, műsorszórás
  • műsor
  • emisszió (szaknyelvi), kibocsátás, kilövellés, ömlés
  • radioaktivitás (szaknyelvi)

szennyesláda

főnév
  • szennyestartó, szennyeskosár

ostya

főnév
  • hostia (idegen), vafli (idegen)
  • holipni (idegen)
  • nápolyi, nápolyiszelet
  • tortalap
  • szent ostya, oltáriszentség, Krisztus teste

oldott

melléknév
  • kedélyes, fesztelen, könnyed, fölengedett, baráti, családias, otthonos

lyukaszt

ige
  • átlyukaszt, átfúr, átszúr, lyukat vág, lyukajt (tájnyelvi)

őrláng

főnév
  • gyújtóláng

szétfejt

ige
  • szétbont, felfejt, felbont, elfejt (tájnyelvi)

szürke

melléknév, főnév
  • hamuszürke, hamuszínű, csukaszürke, egérszürke, galambszürke, füstszínű, grafitszürke, légyszürke (tájnyelvi), ólomszürke, ónszínű, palaszürke, piszokszínű, szürkés, deres
  • fakó, sápadt
  • színtelen, unalmas, egyhangú, eseménytelen, álmosító, érdektelen, ízetlen, semmitmondó, jellegtelen, hétköznapi, prózai, monoton, lapos, száraz, átlagos, jelentéktelen

gyulladt

melléknév
  • lobos (szaknyelvi)

változatosság

főnév
  • sokféleség, különféleség, sokrétűség, gazdagság, bőség, változékonyság
  • sokszínűség, színpompa, sokoldalúság
  • kikapcsolódás, felüdülés, pihenés
  • mulatság, élvezet

tökéletlen

melléknév
  • hibás, kidolgozatlan, kezdetleges, kiforratlan, éretlen, elégtelen, hiányos, befejezetlen, bevégzetlen, csonka
  • ostoba, buta, együgyű, hülye, féleszű, félbolond, esztelen, fafejű, tökfejű, tökkelütött, gyenge, ütődött (bizalmas), félnótás, süket (szleng), hibbant, félkegyelmű, bárgyú, gyengeelméjű

szabásminta

főnév
  • szabásrajz, modell, fazon, snitt (bizalmas), minta, ruhaterv

sógor

főnév
  • süv (régies), rér (régies)
  • (bizalmas): barát, cimbora, pajtás, koma (tájnyelvi), atyafi (tájnyelvi), földi (tájnyelvi)
  • (bizalmas): osztrák, ausztriai

székrekedés

főnév
  • szorulás, dugulás, hasrekedés, bélrenyheség (szaknyelvi), obstipáció (szaknyelvi), konstipáció (idegen)

tompa

melléknév
  • életlen, kihegyezetlen, topa (tájnyelvi), buta (régies), (szólás) olyan, mint a bot
  • (hang): rekedt, rekedtes, érdes, reszelős, fojtott, mély, fátyolos
  • (szín): fakó, matt, sápadt, fénytelen, halovány, elmosódott, halvány, pasztell
  • (fény): homályos, halvány, ködös, átlátszatlan, szűrt
  • nehéz felfogású, nehézfejű, bárgyú, buta, bamba, ostoba, értetlen, boteszű (tájnyelvi)
  • érzéketlen, fásult, eltompult, bágyadt, apatikus, bénult, zsibbadt, kómás (szleng)

szállítószalag

főnév
  • szalag, futószalag, járószalag, futószár
  • elevátor (szaknyelvi)

rendbontó

melléknév
  • rendzavaró, csendháborító, zavargó, engedetlen, renitens (idegen), rendetlenkedő, bujtogató, zavarkeltő, felforgató, zendülő, fölkelő, lázadó, rebellis (idegen)

szemész

főnév
  • szemorvos, szemspecialista, ophthalmologus (szaknyelvi)

többfelé

határozószó
  • több helyütt, több helyt (tájnyelvi), sokfelé, szerte