puskagolyó szinonimái

főnév
  • töltény, lövedék, töltés (régies), golyóbis (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lehetetlen I.

melléknév
  • valószínűtlen, hihetetlen, elképzelhetetlen, képtelen, irreális, abszurd
  • megvalósíthatatlan, megoldhatatlan, keresztülvihetetlen, kivihetetlen, elérhetetlen, kizárt, imposszíbilis (régies), unmöglich (idegen)
  • megengedhetetlen
  • elviselhetetlen, tűrhetetlen, kényelmetlen, alkalmatlan

turf

főnév
  • (szaknyelvi): lóverseny
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a puskagolyó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

póni

főnév
  • törpeló, póniló

ösvény

főnév
  • gyalogút, csapás, sétány, kisút (tájnyelvi), gyalogjáró (tájnyelvi), rókaút (tájnyelvi), járás
  • út, pálya, útvonal

ökörszem

főnév
  • királyka, diómadár (tájnyelvi), földicsuka (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): tükörtojás

népsűrűség

főnév
  • népesség, lakottság, populáció

problematikus

melléknév
  • kétséges, vitatható, kétes, bizonytalan, kérdéses, megoldatlan, homályos, eldöntetlen, kialakulatlan, meggondolkoztató, félreérthető, meg nem erősített, ingatag, rendezetlen, ambivalens (idegen)

reszelő

főnév
  • ráspoly, ráspolyozó
  • körömreszelő, körömráspoly

mérv

főnév
  • mérték, arány, fok

méltatlankodik

ige
  • elégedetlenkedik, tiltakozik, fölzúdul, fölháborodik, neheztel, indignálódik (régies), berzenkedik, megütközik, megbotránkozik, fennakad, durcáskodik (bizalmas), duzzog, felhúzza az orrát, sértve érzi magát, kárpálkodik (tájnyelvi), happog (tájnyelvi), dohog, böstörög (tájnyelvi)

korbács

főnév
  • ostor, nagajka (idegen), flagellum (szaknyelvi), kancsuka (tájnyelvi)
  • korbácsütés, korbácscsapás, korbácsolás

mocorog

ige
  • mozgolódik, izeg-mozog, fészkelődik

riporter

főnév
  • tudósító, újságíró, hírlapíró, újdondász (régies)

sikál

ige
  • súrol, sikárol (tájnyelvi), csiszál (tájnyelvi), tisztít, dörzsöl, dörgöl, zsúrol (tájnyelvi), vakar (bizalmas)

felöltöztet, fölöltö

ige
  • ráad (valamit), felruház, ruhával ellát, felhúzódtat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): leitat, lerészegít

tél-túl

határozószó
  • (tájnyelvi): itt-ott, imitt-amott, szórványosan, elszórtan, elszórva, elvétve, néhol
  • hébe-hóba, néha, néha-néha, egyszer-másszor, ilitt-holott (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): nagyjából, elnagyoltan, hanyagul, kutyafuttában, felibe-harmadába, felületesen, félbe-szerbe (tájnyelvi), átabotában (tájnyelvi), összevissza

szétreped

ige
  • széjjelreped, kireped, elreped, széthasad, szétpukkad, széjjelpukkad, kipukkad, szétreped, szétszakad, széjjelszakad

puszta II.

főnév
  • róna, füves vidék, pusztaság, mező, préri, pampa
  • parlag
  • major

pohos

melléknév
  • pocakos, potrohos, kövérkés, testes, hasas, dagadt, nagyhasú, hordóhasú, pókhasú, bendős (tájnyelvi), pocók (tájnyelvi), pöhös (tájnyelvi)(tájnyelvi)

regényíró

főnév
  • író, szépíró, románíró (régies), románköltő (régies)

szerencsétlenség

főnév
  • balszerencse, pech, sorscsapás, istencsapás, csapás, baj, vész, malőr (bizalmas)
  • katasztrófa, baleset, karambol
  • végveszély, végromlás, pusztulás, tragédia, kataklizma (idegen), vakeset (tájnyelvi)

rágcsál

ige
  • rág, eszeget, eszik, majszol, harapdál, ropogtat, rágicsál, csócsál (bizalmas), rágogat, nyammog (bizalmas), csumelál (tájnyelvi), dörcöl (tájnyelvi), dörcölget (tájnyelvi), korcolgat (tájnyelvi), körmög (tájnyelvi), rácskotol (régies), rőg-rág (régies), kérődzik (bizalmas)

összehoz

ige
  • közel hoz, megismertet, összeismertet, bemutat (valakit valakinek)
  • összeboronál, összekalapál, összekovácsol, összeházasít
  • (véletlen): összesodor, összevet
  • (bizalmas): összeállít, létrehoz, megalkot, megír
  • (pénzösszeget): összeszed, összegyűjt, előteremt, megkeres, összespórol (bizalmas), előkapar, összetarhál (szleng)

rendezés

főnév
  • rendbetevés, rendbetétel, rendszerezés, összeállítás
  • besorolás, osztályozás, csoportosítás, klasszifikáció (idegen)
  • elintézés, szabályozás, intézkedés, kezelés, irányítás
  • kiegyenlítés, kifizetés
  • szcenírozás (idegen), színrevitel

széthány

ige
  • szétszór, széjjelszór, szétterít
  • széjjelhány, szétdobál, széttúr, felforgat
  • eldobál, elszór