síző szinonimái

melléknév, főnév
  • síelő, sítalpazó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyaláb

főnév
  • köteg, csomó, csokor, kéve, bála, marok (tájnyelvi), halmaz, fasciculus (szaknyelvi)
  • csomag, paksaméta (bizalmas), bengyele (tájnyelvi), cucolék (tájnyelvi), kupac, halom, rakás

ideiglenes

melléknév
  • átmeneti, provizórikus (idegen), időleges, időszaki, múló, ad hoc (idegen), alkalmi, interim (régies), mulandó, efemer (idegen), futó, kérészéletű, rögtönzött, hevenyészett
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a síző szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sapka

főnév
  • sipka (tájnyelvi), sityak (szleng), satyak (bizalmas), sütyü (szleng), sapi (bizalmas), sapó (bizalmas), föveg, fejfedő, tökfödő (tréfás), bré (bizalmas)
  • (szaknyelvi): kupak, fedél

pulya1

főnév
  • (tájnyelvi): gyermek, gyerek, lurkó, gyerkőc, csemete, kisded

pótlólag

határozószó
  • pótlásként, kiegészítésként
  • visszamenőleg, utólag

ötvös

főnév
  • ezüstműves, aranyműves, vésnök

serleg

főnév
  • kehely, kupa, ivóedény, pohár, díszpohár, billikom (régies), bokály (régies), bratina (régies)

számos

számnév
  • sok, nagyszámú, nem egy, fölös (régies), számtalan, megszámlálhatatlan, töméntelen, tömérdek, hemzsegő, sokféle, több, sereg, rengeteg, megannyi

nyű2

főnév
  • féreg, tetű, lárva, pondró, szú, pajor, kukac

nyelvészet

főnév
  • nyelvtudomány, lingvisztika (szaknyelvi), glottológia (szaknyelvi)

leömlik, leömöl

ige
  • leszakad, lefolyik, leözönlik, lezúdul, leárad, leáramlik

olvasójel

főnév
  • könyvjelző

szedelőzködik

ige
  • cihelődik, cühődik (régies), készülődik, készül, indulóban van, kászálódik, tollászkodik, szedi magát (bizalmas), szedődik (tájnyelvi)

szipog

ige
  • szipákol, hüppög (tájnyelvi), szepeg, piszeg (tájnyelvi), szimmog (tájnyelvi)

góré1

főnév
  • kukoricatartó, kukoricagóré, kukoricatároló, szár (tájnyelvi)
  • kunyhó, kaliba, viskó, csőszkunyhó, őrvityilló, gulyástanya

üdül

ige
  • pihen, nyaral, kikapcsolódik, vakációzik, táborozik
  • (régies): felfrissül, felépül, gyógyul
  • (szleng): ül, börtönbüntetését tölti

termő

melléknév
  • termékeny, művelésre alkalmas, zsíros, növést segítő
  • dús, produktív, gyümölcsöző

slamasztika

főnév
  • baj, kellemetlenség, nehézség, bonyodalom, szorultság, galiba, kutyaszorító, pác (bizalmas), csáva (bizalmas), gáz (szleng), gubanc (szleng)

sajnos

módosítószó
  • kár, sajnálatos, fájdalom (választékos), sajna (bizalmas)

szabadít

ige
  • fölment, megvált, felszabadít, kiszabadít

tépett

ige
  • szakadozott, rongyos, elrongyolt, elrongyolódott, foszladozó, lafanc (tájnyelvi), snassz (bizalmas), toprongyos, viseltes, cafatos (tájnyelvi), cafrangos (tájnyelvi)
  • megviselt, feldúlt

söröskancsó

főnév
  • söröskorsó, söröskrigli (bizalmas), krigli (bizalmas), korsó (bizalmas), kori (bizalmas)
  • (bizalmas): sörivó, söröshordó (tréfás)

radar

főnév
  • rádiólokátor, lokátor, rádiótávmérő
  • traffipax (szaknyelvi)

szaknyelv

főnév
  • műnyelv, szakmai zsargon, szakzsargon, csoportnyelv, szakmai nyelv, szakmai tolvajnyelv
  • szakszókincs, szakterminológia, nómenklatúra (választékos)

természet

főnév
  • natúra (idegen), anyatermészet, környezet, világ, vadon, erdő, mező, erdő-mező, vidék, zöld
  • vérmérséklet, temperamentum, sajátosság, hajlam, alkat, lelki alkat, lelkület, jellem, karakter