pusztulás szinonimái

főnév
  • enyészet, elmúlás, halál, megszűnés, kárhozat, szerencsétlenség, romlás, tönkremenés, katasztrófa, végveszély, kiveszés, vész, rombolás, megsemmisülés, korhadás, rothadás, szétesés, sorvadás, bukás, lerobbanás (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

veszteget

ige
  • megveszteget, lefizet, korrumpál (idegen), megken (szleng)
  • fecsérel, tékozol, pazarol, tölt, prédál (régies), herdál, elherdál, elkótyavetyél, bitangol (tájnyelvi)
  • (szleng): árul

fellépés, föllépés

főnév
  • szereplés, bemutatkozás
  • megjelenés, kiállás, viselkedés, magatartás, modor
  • allűr (idegen), attitűd, habitus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pusztulás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

porc

főnév
  • porcogó

összebarátkozik

ige
  • összehaverkodik (bizalmas), megbarátkozik, összemelegedik, összekomáz (tájnyelvi), összebratyizik (szleng), összejön (bizalmas)

öltözködés

főnév
  • ruházkodás, flanc (szleng)

netalán

határozószó
  • netán, esetleg, lehet hogy, véletlenül, talán, netalán, tán
  • hátha mégis

progresszív

melléknév
  • haladó, élenjáró
  • emelkedő, növekvő
  • fokozatos
  • (szaknyelvi): előreható (hasonulás)

részletesen

határozószó
  • aprólékosan, alaposan, töviről hegyire, apróra, kimerítően, nyomosan (tájnyelvi)

mészárol

ige
  • leöldös, kaszabol, vagdal, öldököl, koncol, vérengzik, kardélre hány, letaglóz

mélypont

főnév
  • talppont, minimum, nadír (szaknyelvi)
  • depresszió, krízis, hullámvölgy

koriander, koriánder

főnév
  • cigánypetrezselyem

modoros

melléknév
  • mesterkélt, erőltetett, hamis, színlelt, betanult, kimódolt, keresett, természetellenes, csinált, felvett, finomkodó, negédes, tettetett, affektált, megjátszott

rizs

főnév
  • rizskása (tájnyelvi), törökköles (régies), kása, rizsa
  • (rizsa): beszéd, halandzsa, blabla

sikolt

ige
  • sikít, sikong, sikongat, sikoltoz, sivít, kiált, visít, sékodik (régies), sipít, rikolt, rikít (tájnyelvi)
  • jajgat, jajveszékel

felpróbál, fölpróbál

ige
  • hozzámér, hozzáilleszt

tendál

ige
  • (valamire): törekszik, irányul

széttör

ige
  • összetör, szétzúz, széjjelzúz, összezúz, kettétör, széjjeltör

ráad

ige
  • felad, felsegít, rásegít, ráhúz (bizalmas), ráerőltet, ráölt
  • hozzátesz, kiegészít, kipótol, megtold, megszaporít, megtetéz, hozzáad, meghosszabbít

polgármester

főnév
  • városbíró, városnagy (régies), tanácsfő (régies)

régóta

határozószó
  • régtől fogva, régentől (tájnyelvi), régesség óta (tájnyelvi), időtlen idők óta, emberemlékezet óta, ősidők óta, amióta az eszemet tudom, amióta a világon vagyok, mióta kétágú vagyok

széria

főnév
  • sorozat, sor, számsor, lánc, láncolat
  • készlet

ráharap

ige
  • beleharap
  • (hal): bekap, benyel, elnyel
  • kedvet kap, kap rajta, beugrik, elhisz, lépre megy

összeken

ige
  • összepiszkít, bepiszkít, összepiszkol, bepiszkol, összemaszatol, bemaszatol, bemázol, bemocskol, beszennyez, bepacsmagol (bizalmas), összefen (tájnyelvi), összekenceficél (tájnyelvi)

rendőrőrszoba

főnév
  • rendőrőrs

szétoszlat

ige
  • szétkerget, széjjelkerget, feloszlat, szétugraszt, széjjelugraszt, szétver, szétzavar, széjjelzavar, szétrobbant