pulyka szinonimái

főnév
  • tengeritik (régies)
  • (szleng): nő, lány

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kihalt

melléknév
  • kipusztult, magvaszakadt, kiveszett, holt
  • elavult, megszűnt, megsemmisült
  • néptelen, üres, elnéptelenedett, ember nem járta, lakatlan, kietlen, sivár, kopár, puszta, elhagyott Sz: csendes, mint böjtben a mészárszék; csendes, mint a puszta malom

hasztalan II.

határozószó
  • hiába, hasztalanul, mindhiába, potyára (bizalmas), feleslegesen, eredménytelenül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pulyka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

politeizmus

főnév
  • (szaknyelvi): többistenhit, sokistenhívés

őrült I.

melléknév
  • ámokfutó, háborodott, háborodott elméjű, tébolyodott, elmebajos, idióta, bolond, dilis, eszeveszett, eszelős, esztelen, mániákus, buggyant (bizalmas), hibbant (bizalmas), dilinyós (bizalmas), pista (szleng), gyengeelméjű, bomlott agyú, zavart, zavarodott, hülye, féktelen, lökött (szleng)
  • képtelen, túlzó, hihetetlen, valószínűtlen, borzasztó, nagyarányú, nagyfokú, nagyméretű
  • tébolyító

ődöng

ige
  • bolyong, cselleng, csámborog, flangál, ténfereg, lézeng, őgyeleg, kószál, csatangol, andalog, jár-kel, teng-leng, csavarog, lődörög, császkál, lófrál (bizalmas), kódorog, kujtorog, bölyöng (tájnyelvi)

nép

főnév
  • nemzet, náció (régies)
  • közösség
  • parasztság, pórnép (régies)
  • plebs (pejoratív)(idegen)
  • lakosság, népesség
  • népség, tömeg, sokaság, sereg, sokadalom, csődület, nyáj

priusz

főnév
  • előélet, büntetettség
  • (bizalmas): előzmény

repülőtámadás

főnév
  • légitámadás, bombatámadás

mérővessző

főnév
  • mérőrúd, colstok (szaknyelvi)

mellől

névutó
  • környékéről

kopog

ige
  • zörög, zötyög, kotyog, kattog
  • kopácsol, kalapál
  • dobol
  • kopogtat, zörget, kocog (tájnyelvi), kocogtat, dörömböl
  • kopogtat, ír, gépel, pötyög
  • távír, lead

misszió

főnév
  • hivatás, küldetés, rendeltetés
  • kiküldetés, megbízás, megbízatás, kirendeltség, képviselet, delegáció, küldöttség, követség
  • hittérítés, hitterjesztés, térítés, misszionálás

rikító

melléknév
  • elütő, kirívó, harsány, ízléstelen, élénk, csiricsáré, bikavadító, kiáltó, ordító, bántó, virító, feltűnő, hivalkodó, szembetűnő, grell (régies), krassz (idegen), cifrakatás (tájnyelvi), csicsós (tájnyelvi), tiritarka (tájnyelvi)

sérült

melléknév
  • sebesült, sebes, lesérült (szaknyelvi), bibis (bizalmas), bintus (tájnyelvi)
  • fogyatékos, mozgássérült, rokkant, invalidus (régies), hibás (tájnyelvi)
  • rongált, hibás, hiányos
  • törött

feloldoz, föloldoz

ige
  • kibont, kioldoz
  • szabaddá tesz, kiszabadít, megszabadít
  • abszolvál (szaknyelvi), fölment, mentesít, megbocsát, megkegyelmez, rehabilitál

telít

ige
  • átitat, impregnál (szaknyelvi), átszívat (tájnyelvi)
  • dúsít, koncentrál, szaturál (szaknyelvi), degeszt (régies)

széthord

ige
  • szétvisz, széthurcol, szétszór, széjjelszór
  • (hírt): elterjeszt, szétkürtöl, széjjelkürtöl, kibeszél, elpletykál
  • (tűzfegyver): mellélő

púpos

melléknév
  • kidudorodó, kidomborodó, puklis, dagadt, dombos, durcos (tájnyelvi)
  • görnyedt, hajlott, görbe, göcsöre (tájnyelvi)

pofa

főnév
  • arc, orca, ábrázat, fizimiska (bizalmas), blatt (szleng)
  • (durva): száj
  • fintor, arckifejezés, grimasz
  • (szleng): ember, alak, férfi, pasas (bizalmas), krapek (szleng), pacák, figura, tag, szivar, ipse, fazon

redőny

főnév
  • ablakredőny, gördülőredőny

szerel

ige
  • összeállít, montíroz (szaknyelvi)
  • javít, reparál (bizalmas), bütyköl (bizalmas)
  • rögzít
  • (szaknyelvi): leszerel, elhárít, keresztez

ráfordítás

főnév
  • kiadás, költség, kifizetés, költés
  • befizetés
  • invesztálás, input (szaknyelvi), befektetés
  • felhasználás, igénybevétel, elhasználás

összegabalyít

ige
  • összezavar, összekuszál, összegubancol (bizalmas), összecsomóz
  • komplikál, összebonyolít, összeforgat, felforgat

rémül

ige
  • megijed, megretten, riad

szerződik

ige
  • szerződést köt, kialkuszik, megegyezik
  • szegődik, munkát vállal