összegabalyít szinonimái

ige
  • összezavar, összekuszál, összegubancol (bizalmas), összecsomóz
  • komplikál, összebonyolít, összeforgat, felforgat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bibircsók

főnév
  • szemölcs, lencse, kinövés, dudor, bigyó (bizalmas), bibircs (tájnyelvi), bibircsó (tájnyelvi), csimbók (tájnyelvi), süly (tájnyelvi)
  • pattanás, pörsenés
  • (tájnyelvi): himlőhely

alkonyodik

ige
  • alkonyul, bealkonyul, esteledik, sötétedik, besötétül, homályosodik, szürkül, éjjeledik, estellik (régies), hankalodik (tájnyelvi), honkorodik (tájnyelvi) Sz: leszáll az alkony; leszáll az este; lemenőben a nap; lenyugszik a nap; a nap nyugovóra tér; vajasára ér a nap; leáldozik a nap ; leszentül a nap
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összegabalyít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

óvoda

főnév
  • ovi (bizalmas), dedó (bizalmas), gyermekkert (régies), kisdedóvó (régies), játszóiskola (régies)

napló

főnév
  • diárium (régies), naplójegyzetek, följegyzés
  • naplófüzet
  • emlékkönyv, vendégkönyv
  • jegyzőkönyv, feljegyzések
  • osztálynapló, osztálykönyv, pecatár (szleng)

muzsikus

főnév
  • zenész, játékos, virgináló (régies), hangász (tájnyelvi), cigány (tájnyelvi)

megtűr

ige
  • eltűr, elvisel, elszenved, kibír
  • tolerál

örökké

határozószó
  • mindörökké, mindig, örökre, mindétig (tájnyelvi)
  • haláláig, amíg él Sz: míg a világ világ lesz, Miska cigány cigány lesz; sokáig, míg a Duna vize nem ér bokáig
  • örökösen, állandóan, folytonosan, szüntelenül, szünet nélkül, szakadatlanul, folyamatosan, mindegyre, mindenha (régies)

pedagógia

főnév
  • neveléstudomány, neveléstan, nevelés

matéria

főnév
  • (régies): anyag, szubsztancia (régies)
  • ruhaanyag, textil, textília, szövet, holmi
  • nyersanyag
  • (szleng): kábítószer, drog, anyag (szleng)

málház

ige
  • felmálház, megrak, megpakol (bizalmas), megterhel, megtetejez (tájnyelvi)

keringő II.

főnév
  • valcer (régies), boszton (régies)

megénekel

ige
  • megversel, versbe önt

permanens

melléknév
  • állandó, tartós, maradandó, folyamatos, folytonos, szakadatlan, szüntelen, örökös, örök, elmúlhatatlan

puhít

ige
  • lágyít, porhanyít, gyengít, képlékenyít (szaknyelvi)
  • (főzéssel puhít): abál, párol, köveszt (tájnyelvi), főz
  • (bizalmas): meglágyít, megenyhít, kiengesztel
  • (bizalmas): ütlegel, ver

emberséges

melléknév
  • humánus, emberies, emberi, emberségtudó (választékos), emberszerető, humanitárius, filantróp, könyörületes, irgalmas, megértő, együtt érző, jóindulatú, jóakaratú, jószívű, jóságos, jólelkű

szerb

melléknév, főnév
  • rác, szervián (régies)

semennyi

névmás
  • sehány, semmi Sz: annyi se, mint egy leesett mákszem

összehány

ige
  • felhalmoz, gyamátol (tájnyelvi)
  • (pejoratív): felforgat, összedobál
  • összecsap, elsiet
  • összerókáz, összeokád

osztályoz

ige
  • kategorizál, klasszifikál (régies), kvalifikál, sorol, besorol, skatulyáz (pejoratív), szortíroz (bizalmas), csoportosít, szelektál, szétválogat, különválogat, rendez, szeparál, cenzúráz (tájnyelvi), fajtáz (régies), lajstromoz, beoszt, megrostál, kartotékol (szaknyelvi), sorakoztat
  • érdemjegyet ad, értékel, minősít, rangsorol

parány II.

főnév
  • (régies): atom, részecske, oszlány (régies)
  • porszem
  • (csokoládés) nápolyi

sármány

főnév
  • sármók (tájnyelvi), sárgyóka (tájnyelvi)

összeütközik

ige
  • karambolozik, koccan, összemegy (bizalmas), egymásnak megy, egymásba szalad, összeszalad, összefut, összecsattan
  • szembekerül (valakivel), szembetalálkozik
  • szembenéz
  • megütközik

neki

határozószó
  • néki, számára, hasznára, előnyére, felé, részére

pártütő

főnév
  • lázadó, zendülő, összeesküvő, pártos (régies), pártoskodó, hűtlen, áruló, hadindító (régies), rebellis (régies), infidélis (régies)(régies)

sejt2

főnév
  • cella (szaknyelvi), cellula (szaknyelvi)
  • csoport, egység, alakulat, alapszerv
  • (tájnyelvi): viasz, méhsejt