providencia szinonimái
főnév
- gondviselés
- előrelátás, óvatosság, gondoskodás
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
pocak
főnév
- has, pókhas, bendő (bizalmas), poci (bizalmas), haskó (bizalmas), tekintély (szleng), hasi (bizalmas), kappanháj, potroh
őrhely
főnév
- poszt, silbak, strázsa, várta (régies), őrség, őrállomás, állás, álláshely, őrbódé, faköpönyeg
osztályozás
főnév
- csoportosítás, válogatás, divízió (idegen), elválasztás, szortírozás (bizalmas), klasszifikáció (idegen), szeparáció (idegen), elrendezés, felosztás, tagolás, kartotékolás, rendszerezés
- osztályzás, értékelés, minősítés
nélkülözhetetlen
melléknév
- pótolhatatlan, elengedhetetlen, létfontosságú, szükséges, alapvető, elemi, fontos, életbevágóan fontos, lényegi, lényeges, sarkalatos, funkcionális, múlhatatlan (régies), elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, fő-fő, elsőrendű, kényszerű, velejáró
pöfög
ige
- gőzt ereszt, töfög (bizalmas), pufog
- méltatlankodik
- bosszankodik, háborog
- dohog, morog, dúl-fúl
- pöfékel, füstöl, füstöt ereget, pipázik, dohányzik
- (tájnyelvi): (kelő tészta) pukkog
- (tájnyelvi): (erjedő bor) puttyog
- szellent, fingik, poszog (tájnyelvi), elszólja magát (tréfás)
rendreutasít
ige
- megró, megszid, megint, megfedd, megdorgál, megleckéztet, kioktat, kioszt (bizalmas), eligazít, ráncba szed, letorkol, letromfol (bizalmas), letol (bizalmas), rápirít, megpirongat, figyelmeztet, rászól, megkásztigál (régies)
mér
ige
- méreget, kimér, megmér, kalibrál (szaknyelvi), lemér, mérlegel, bemér, felmér, méricskél, mérkél (tájnyelvi)
- lemázsál
- szondáz
- hőmérőz
- árusít, elad, árul
- (csapást): ró, tesz, ad, okoz
revideál
ige
- átnéz, átvizsgál, felülvizsgál, felülbírál, átértékel, ellenőriz
- módosít, megváltoztat, helyesbít, korrigál
semmis
melléknév
- érvénytelen, hatálytalan, hatályon kívüli, hatályon kívül helyezett
- semmitmondó, jelentéktelen
fellázít, föllázít
ige
- felizgat, felbujt, feltüzel, uszít, felkavar, felheccel, lázadásra buzdít, zendülésre bír, fellázaszt (régies), felháborít (régies), felindít, ingerel (régies), felbizgat (régies), revoltál (régies)
tekintve
határozószó
- lényegében, lényege szerint, valójában
- tekintetbe véve, számba véve, számot vetve, figyelembe véve, tekintettel (valamire), alapjában, mivelhogy, gyakorlatilag, jóformán, tulajdonképpen(valamitől)
szertelen I.
melléknév
- nagyfokú, extrém, túlfűtött, túlhajtott, túlzott, mértéktelen, határtalan, korlátlan, tomboló, végtelen, szélsőséges
- aránytalan, túlméretezett, enormis (idegen)
- heves, erős
- csintalan, pajkos, oktalan, rakoncátlan, fegyelmezetlen
- féktelen, zabolátlan, egzaltált (idegen), heves, szenvedélyes
piti
melléknév
- (szleng): kisszerű, csekély, kicsi, jelentéktelen, lényegtelen, nevetséges, piszlicsáré (bizalmas), apró-cseprő, csip-csup, dibdáb, bagatell, snassz (bizalmas)
rátesz
ige
- rárak, odatesz, odarak, ráhelyez, feltesz, felrak
- (szerencsejátékban): feltesz, kockáztat, hozzátesz
rabol
ige
- lop, haramiáskodik (régies), fosztogat, zsákmányol, dézsmál, prédál (régies), ragadoz (régies)
- eltulajdonít, elvesz, elszed, kirámol (szleng), kicsontoz (szleng), kipucol (szleng), kifoszt, kirabol
- elrabol, elragad (választékos), eloroz (választékos), elhurcol
- harácsol, szerez, összelop, lopkod, happol (bizalmas), zabrál (pejoratív)
- (szaknyelvi): benyúl, cserél (kártyában)
összeaszik
ige
- összezsugorodik, összeszárad, kiszárad, megfonnyad, megtöpped (tájnyelvi), összetöpörödik, összesömörödik (tájnyelvi)
rejtett
melléknév
- titkos, rejtelmes, apokrif (szaknyelvi), diszkrét, obskúrus (idegen), enigmatikus (idegen), misztikus, okkult, ezoterikus (szaknyelvi)
- álcázott, kendőzött, palástolt, titkolt, leplezett, láthatatlan, burkolt
- feltáratlan, felfedezetlen, szunnyadó
- rejtőzködő, bujkáló, félreeső, lappangó, elfojtott, látens (idegen), implicit (szaknyelvi)
szeret
ige
- bír, szível, kedvel, vonzódik (valakihez), kegyel (valakit) (régies), favorizál, vonzalmat táplál (valaki iránt), kultivál, kegymél (tájnyelvi), hajlik (valakihez), lelkel (tájnyelvi), komál (szleng), csíp (valakit), rajong (valakiért), bálványoz, csügg (valakin)
- szerelmes (valakibe), imád, megvész (valakiért) (bizalmas), bukik (valakire) (szleng), istenít Sz: tinta freccsent a szívére; üti a szíve a tizenkettőt; csak ásó és kapa választja el (valakitől); sülve-főve együtt vannak; eltalálta Ámor nyila
- örömét leli (valamiben), örül (valaminek), becsben tart
- vágyik (valamire), óhajt
- megkíván, igényel