providencia szinonimái

főnév
  • gondviselés
  • előrelátás, óvatosság, gondoskodás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

párt

főnév
  • pártszervezet
  • politikai csoport
  • fél, oldal, csoport, álláspont, tábor
  • felekezet (régies)
  • védelem, oltalom
  • (régies): pártoskodás, pártütés

cipó

főnév
  • zsemle, kenyér, vekni (bizalmas), máró (szleng), gyürke (tájnyelvi), brúgó (tájnyelvi), bufta (tájnyelvi), buci (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): púp, daganat, dudor
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a providencia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pocak

főnév
  • has, pókhas, bendő (bizalmas), poci (bizalmas), haskó (bizalmas), tekintély (szleng), hasi (bizalmas), kappanháj, potroh

őrhely

főnév
  • poszt, silbak, strázsa, várta (régies), őrség, őrállomás, állás, álláshely, őrbódé, faköpönyeg

osztályozás

főnév
  • csoportosítás, válogatás, divízió (idegen), elválasztás, szortírozás (bizalmas), klasszifikáció (idegen), szeparáció (idegen), elrendezés, felosztás, tagolás, kartotékolás, rendszerezés
  • osztályzás, értékelés, minősítés

nélkülözhetetlen

melléknév
  • pótolhatatlan, elengedhetetlen, létfontosságú, szükséges, alapvető, elemi, fontos, életbevágóan fontos, lényegi, lényeges, sarkalatos, funkcionális, múlhatatlan (régies), elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, fő-fő, elsőrendű, kényszerű, velejáró

pöfög

ige
  • gőzt ereszt, töfög (bizalmas), pufog
  • méltatlankodik
  • bosszankodik, háborog
  • dohog, morog, dúl-fúl
  • pöfékel, füstöl, füstöt ereget, pipázik, dohányzik
  • (tájnyelvi): (kelő tészta) pukkog
  • (tájnyelvi): (erjedő bor) puttyog
  • szellent, fingik, poszog (tájnyelvi), elszólja magát (tréfás)

rendreutasít

ige
  • megró, megszid, megint, megfedd, megdorgál, megleckéztet, kioktat, kioszt (bizalmas), eligazít, ráncba szed, letorkol, letromfol (bizalmas), letol (bizalmas), rápirít, megpirongat, figyelmeztet, rászól, megkásztigál (régies)

mér

ige
  • méreget, kimér, megmér, kalibrál (szaknyelvi), lemér, mérlegel, bemér, felmér, méricskél, mérkél (tájnyelvi)
  • lemázsál
  • szondáz
  • hőmérőz
  • árusít, elad, árul
  • (csapást): ró, tesz, ad, okoz

méhraj

főnév
  • raj, méhcsalád

konnektor

főnév
  • csatlakozó, aljzat, dugaszolóaljzat (szaknyelvi), dugalj (bizalmas)

mindjobban

határozószó
  • mindinkább, egyre jobban, egyre inkább

revideál

ige
  • átnéz, átvizsgál, felülvizsgál, felülbírál, átértékel, ellenőriz
  • módosít, megváltoztat, helyesbít, korrigál

semmis

melléknév
  • érvénytelen, hatálytalan, hatályon kívüli, hatályon kívül helyezett
  • semmitmondó, jelentéktelen

fellázít, föllázít

ige
  • felizgat, felbujt, feltüzel, uszít, felkavar, felheccel, lázadásra buzdít, zendülésre bír, fellázaszt (régies), felháborít (régies), felindít, ingerel (régies), felbizgat (régies), revoltál (régies)

tekintve

határozószó
  • lényegében, lényege szerint, valójában
  • tekintetbe véve, számba véve, számot vetve, figyelembe véve, tekintettel (valamire), alapjában, mivelhogy, gyakorlatilag, jóformán, tulajdonképpen(valamitől)

szertelen I.

melléknév
  • nagyfokú, extrém, túlfűtött, túlhajtott, túlzott, mértéktelen, határtalan, korlátlan, tomboló, végtelen, szélsőséges
  • aránytalan, túlméretezett, enormis (idegen)
  • heves, erős
  • csintalan, pajkos, oktalan, rakoncátlan, fegyelmezetlen
  • féktelen, zabolátlan, egzaltált (idegen), heves, szenvedélyes

prűd

melléknév
  • álszemérmes, szemérmeskedő, szégyenlős, erkölcscsősz

piti

melléknév
  • (szleng): kisszerű, csekély, kicsi, jelentéktelen, lényegtelen, nevetséges, piszlicsáré (bizalmas), apró-cseprő, csip-csup, dibdáb, bagatell, snassz (bizalmas)

rátesz

ige
  • rárak, odatesz, odarak, ráhelyez, feltesz, felrak
  • (szerencsejátékban): feltesz, kockáztat, hozzátesz

szenteste

főnév
  • karácsonyeste

rabol

ige
  • lop, haramiáskodik (régies), fosztogat, zsákmányol, dézsmál, prédál (régies), ragadoz (régies)
  • eltulajdonít, elvesz, elszed, kirámol (szleng), kicsontoz (szleng), kipucol (szleng), kifoszt, kirabol
  • elrabol, elragad (választékos), eloroz (választékos), elhurcol
  • harácsol, szerez, összelop, lopkod, happol (bizalmas), zabrál (pejoratív)
  • (szaknyelvi): benyúl, cserél (kártyában)

összeaszik

ige
  • összezsugorodik, összeszárad, kiszárad, megfonnyad, megtöpped (tájnyelvi), összetöpörödik, összesömörödik (tájnyelvi)

rejtett

melléknév
  • titkos, rejtelmes, apokrif (szaknyelvi), diszkrét, obskúrus (idegen), enigmatikus (idegen), misztikus, okkult, ezoterikus (szaknyelvi)
  • álcázott, kendőzött, palástolt, titkolt, leplezett, láthatatlan, burkolt
  • feltáratlan, felfedezetlen, szunnyadó
  • rejtőzködő, bujkáló, félreeső, lappangó, elfojtott, látens (idegen), implicit (szaknyelvi)

szeret

ige
  • bír, szível, kedvel, vonzódik (valakihez), kegyel (valakit) (régies), favorizál, vonzalmat táplál (valaki iránt), kultivál, kegymél (tájnyelvi), hajlik (valakihez), lelkel (tájnyelvi), komál (szleng), csíp (valakit), rajong (valakiért), bálványoz, csügg (valakin)
  • szerelmes (valakibe), imád, megvész (valakiért) (bizalmas), bukik (valakire) (szleng), istenít Sz: tinta freccsent a szívére; üti a szíve a tizenkettőt; csak ásó és kapa választja el (valakitől); sülve-főve együtt vannak; eltalálta Ámor nyila
  • örömét leli (valamiben), örül (valaminek), becsben tart
  • vágyik (valamire), óhajt
  • megkíván, igényel