őrhely szinonimái

főnév
  • poszt, silbak, strázsa, várta (régies), őrség, őrállomás, állás, álláshely, őrbódé, faköpönyeg

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

helytelenít

ige
  • kifogásol, nehezményez, elítél, rossz néven vesz, rosszall, furcsáll, gáncsol, kivetnivalót talál, megbélyegez, inkriminál (régies), rekriminál (szaknyelvi), reprobál (szaknyelvi), elmarasztal, hibáztat, csepül, leszól

felháborodik, fölháb

ige
  • méltatlankodik, megütközik, elszörnyed, fennakad, felbosszankodik, megharagszik, haragra gerjed, feldühödik, felhördül, felfortyan, felzúdul, felhorkan, feltámad (tájnyelvi), megbotránkozik, indignálódik (régies), fellát (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a őrhely szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

orcátlan

melléknév
  • szemtelen, pimasz, illetlen, arrogáns, neveletlen
  • tolakodó, vakmerő
  • (régies): szégyentelen, szemérmetlen, erkölcstelen

művelődik

ige
  • tanul, képezi magát, tökéletesedik, nemesedik, pallérozódik (régies), csiszolódik, gyarapodik, fejlődik, kupálódik (bizalmas), kulturálódik(bizalmas)

motorcsónak

főnév
  • motoros hajó, motoros (bizalmas)

megsüt

ige
  • kisüt, átsüt, lesüt
  • megpirít, resztel (idegen), megpirogat (tájnyelvi), megperzsel
  • megéget

ölelés

főnév
  • átölelés, átkarolás, ölelgetés
  • szeretkezés, közösülés, egyesülés
  • (régies): csókolgatás, apolgatás (régies)

parlagi

melléknév
  • pusztai
  • durva, közönséges, alpári, otromba, ocsmány, ordenáré, útszéli, mucsai (durva), vulgáris, paraszt (durva), primitív, faragatlan, bárdolatlan, műveletlen, pallérozatlan, nyers, barbár, goromba

mánia

főnév
  • rögeszme, kényszerképzet, fixa idea (idegen), elmebaj
  • szenvedély, kedvtelés, hóbort, megszállottság, vesszőparipa, rigolya, bolondéria, dili, flúg (szleng), stikk (szleng), hepp (szleng), bogár (szleng), őrület

lyukas

melléknév
  • kilyukadt, átfúrt, lyukatos (tájnyelvi)
  • (fog): szuvas, odvas

kényszerül

ige
  • kénytelenedik, kénytetik, kell (valakinek), muszáj

megalománia

főnév
  • nagyzási hóbort, hatalmi téboly, cezarománia (idegen)

pazarló

melléknév
  • tékozló, könnyelmű, költekező, pénzpocsékoló, fecsérlő, tobzódó (régies), bőköltő (tájnyelvi), préda (tájnyelvi), pazar (régies), kihányó (tájnyelvi), kordé (tájnyelvi)
  • bőkezű

préda2

melléknév
  • (tájnyelvi): pazarló, tékozló, herdáló, fecsérlő

eltolódik

ige
  • elmozdul, elcsúszik
  • elhalasztódik, kitolódik

személyautó

főnév
  • személygépkocsi, gépkocsi, kocsi, autó, automobil (régies), batár (régies), verda (szleng), tragacs (szleng), járgány (bizalmas), szekér (szleng)

sántikál

ige
  • sántít, biceg, bicereg (tájnyelvi), csülkösködik (tájnyelvi), iplikel (tájnyelvi), zsámbikál (tájnyelvi), tepeckel (régies)
  • fondorkodik, ármánykodik, mesterkedik, ravaszkodik
  • akadozik, döcög, botladozik

őrláng

főnév
  • gyújtóláng

omladozik

ige
  • töredezik, málladozik, mállik, porlik, morzsolódik, pusztul, düledezik, roskad, rogyadozik, tönkremegy

pakol

ige
  • csomagol
  • rakodik, rámol, rendezget, rakosgat

rövidlátás

főnév
  • miópia (szaknyelvi), közellátás

összeférhetetlen

melléknév
  • izgága, veszekedős, kötekedő, kötözködő, nehéz természetű, zsémbes, kutyavérű (tájnyelvi), querulans (idegen), szeszélyes, rigolyás, házsártos, civakodó, civódó, bakafántoskodó Sz: eb a macskával
  • összeegyeztethetetlen, ellentétes, inkompatíbilis (idegen), antagonisztikus (idegen)(idegen)

nagyolvasztó

főnév
  • kohó, kohómű, olvasztókemence, kohóüzem

pápista

főnév
  • katolikus, római katolikus
  • (arcszín): halvány, sápadt, falfehér, egészségtelen

sakkhúzás

főnév
  • lépés, húzás
  • fogás, mesterfogás, csel