politika szinonimái

főnév
  • államtudomány, államtan, országászat (régies)
  • (tájnyelvi): fortély, ravaszság, taktika

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiköt

ige
  • rögzít, odaerősít, odaköt, béklyóz, kipányváz, kikötöz, láncra köt, kicövekel (tájnyelvi)
  • partot ér, partra száll, behajózik, lehorgonyoz, kihorgonyoz (régies)
  • megállapodik (valahol), megszáll, megalszik, lecövekel (tájnyelvi)
  • büntet, megszégyenít, kipellengérez
  • (csomót): kibont, kiold, szétbont, felfejt, elválaszt
  • fenntart, megszab, feltételt szab, meghatároz, előír, megad, kialkuszik, alkuba foglal, kiszegődik (tájnyelvi), lefixál (idegen), stipulál (idegen)

hazajön

ige
  • megjön, hazatér, hazaér, hazaérkezik, hazajut, hazakerül, hazalátogat, hazalát (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a politika szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pénzösszeg

főnév
  • pénz, summa (bizalmas), nyalókapénz (szleng)
  • tét

ortográfia

főnév
  • helyesírás

okol

ige
  • hibáztat, szemére hány, elítél, kritizál, vádol, fedd, megró, vet (valakire) (régies)

náció

főnév
  • (régies): nép, nemzet, lakosság
  • (pejoratív): fajta, szerzet, népség

pirospozsgás

melléknév
  • életerős, egészséges
  • kicsattanó, pirók (régies), derőcés, ragyogó, piruló, bronzszínű, viruló, vörös, rózsás

rangos

melléknév
  • jelentékeny, elismert, tekintélyes, fontos, előkelő, kiemelkedő, színvonalas, nívós (bizalmas), értékes
  • méltóságteljes, előkelő, gőgös

megütközik

ige
  • összecsap, megmérkőzik, megküzd, ütközetbe bocsátkozik, harcba bocsátkozik, felveszi a harcot, összeütközik, csatát vív
  • (valamin): megbotránkozik, fennakad, meglepődik, megdöbben, skandalizálódik (idegen), felütközik (tájnyelvi), megütődik (régies), megrökönyödik, meghökken, elszörnyed, fölháborodik
  • megbántódik, megharagszik(valami fölött)

megsemmisül

ige
  • elpusztul, ledől, leomlik, romba dől
  • meghal, életét veszti, semmivé válik, elenyészik, odavesz, ottmarad
  • kihal
  • elég, elhamvad, tűz martalékává válik
  • elhasználódik, tönkremegy, elromlik, szétfoszlik
  • elillan, tovaszáll
  • elkedvetlenedik, kedvét veszti, összeomlik, csalódik, megtörik

kiváltság

főnév
  • előjog, privilégium, prerogatíva (szaknyelvi), kedvezmény, szabadság, benefícium (régies), mentesség

menyecske

főnév
  • fiatalasszony, asszonyka, új asszony, menyemasszony (tájnyelvi), ifiasszony (régies)
  • fehérszemély (régies)

regényíró

főnév
  • író, szépíró, románíró (régies), románköltő (régies)

rúd

főnév
  • pózna, dorong, bot, szálfa, ágas (tájnyelvi), celőke (tájnyelvi), oszlop, husáng
  • rudacska, stangli
  • (bizalmas): rúdugrás

felbuzdulás, fölbuzd

főnév
  • nekibuzdulás, nekihevülés, hév, lendület, lelkesedés, elragadtatás, buzgóság, eksztázis

tarack1

főnév
  • mozsárágyú, ágyú

szelídít

ige
  • édesget, idomít, kezesít (tájnyelvi), juházít (tájnyelvi)
  • engesztel (régies)
  • mérsékel, enyhít
  • békít

pólyáz

ige
  • fásliz, bugyolál, beteker, kötöz, bekötöz

példátlan

melléknév
  • egyedülálló, ritka, kivételes, egyedi, egyszeri, egyetlen, páratlan, példa nélkül álló, utolérhetetlen, különleges, felülmúlhatatlan, rendkívüli, utánozhatatlan Sz: párját ritkítja; nincs hozzá fogható; egyedüli a maga nemében
  • szörnyű, elképesztő, hallatlan, arcátlan

rab II.

főnév
  • fogoly, fegyenc, elítélt, sittes (szleng), zebrás (szleng), cinkelt (szleng)
  • hadifogoly, rabszolga Sz: a hűvösön kuruttyol; a császár konyháján főznek neki; a városházánál vasas katona; belső ember lett; hűvösön van a párnája; kezéből kenyerét nem kapja el a kutya; nem veszi el a kutya a kenyerét; lábán van az olvasó, úgy imádkozik

szavazás

főnév
  • választás, voksolás
  • döntés

pöcköl

ige
  • peckel, pöccent, percent, pörcint
  • lök, billent
  • fricskáz, fricskál

óvóhely

főnév
  • bunker, légópince, légoltalmi pince, fedezék, menedékhely
  • rejtekhely

ráhajol

ige
  • ráhajlik, föléhajol, föléhajlik, fölémagasodik, ráborul

szektor

főnév
  • ág, ágazat
  • épületrész, épületszárny, ála (szaknyelvi)
  • munkaterület, hatáskör
  • övezet, kerület, régió