szektor szinonimái

főnév
  • ág, ágazat
  • épületrész, épületszárny, ála (szaknyelvi)
  • munkaterület, hatáskör
  • övezet, kerület, régió

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

katona

főnév
  • fegyveres, vitéz, harcos, levente, bajnok, hadfi (régies), harcfi (régies), hős
  • közkatona, közlegény, baka (bizalmas), honvéd, darabont (régies), csatár (régies), burdéka (régies), szoldát (régies), militér (régies), bokorugró (szleng), kopasz (szleng), slapec (szleng), stiglic (szleng) Sz: angyalbőrbe öltözött; a császár kenyerét eszi

összecsődít

ige
  • összeharangoz, összetrombitál, összedobol, összekolompol, összekürtöl, egybegyűjt, összehív, összeterel, gyülekeztet, felsorakoztat, egybecsődít, becsődít, összetoboroz, összevon, összeszed, összegyűjt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szektor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szakáll

főnév
  • legénytoll (tréfás), borosta (bizalmas), tokataréj (tréfás), pofaszőr (durva), bárba (tájnyelvi), burnyak (tájnyelvi)
  • (növényé): bajusz, toklász

ródlizik

ige
  • szánkázik, szánkózik

repesz

főnév
  • repeszdarab, szilánk, splitter (idegen), forgács (szleng)

pokoli

melléknév
  • infernális (régies), pokolbeli, alvilági, kénköves, tüzes
  • ördögi, sátáni, démonikus, gyalázatos, embertelen, gonosz
  • átkozott, borzasztó, irtózatos, kegyetlen, szörnyű
  • (hsz-szerűen): igen, nagyon, állatira (szleng)

szarkaláb

főnév
  • sarkantyúvirág, királyvirág, mezei sarkantyú, sarkantyúfű, sarkantyútaraj, sarkasfű, sarkvirág, dalisarkantyú, vitézsarkantyú (régies), csókaláb (tájnyelvi)
  • ákombákom, macskakaparás
  • ránc

szobrász

főnév
  • szobrászművész, képfaragó (régies)
  • kőfaragó

összefüggéstelen

melléknév
  • zavaros, zagyva, értelmetlen, kusza, kuszált, csapongó, széteső, inkonzisztens (idegen), inkoherens (szaknyelvi), logikátlan, obskúrus, szaggatott, érthetetlen

öntvény

főnév
  • öntet
  • öntecs (régies), tuskó

meditáció, meditálás

főnév
  • elmélkedés, töprengés, tűnődés, szemlélődés, elgondolkodás

pálca

főnév
  • bot, vessző, suhogó (tájnyelvi), suháng (tájnyelvi), virgács, pálcika
  • sétapálca, sétabot
  • jogar
  • botütés, ütleg, fenyíték

szöges

melléknév
  • (régies): szögletes
  • (ellentét): végletes, poláris (szaknyelvi), sarkalatos, szélsőséges, sarkellenes (régies)

tartalmatlan

melléknév
  • üres, semmitmondó, szegényes, vérszegény, unalmas, velőtlen, jelentéktelen, értéktelen Sz: se ereje, se veleje; tréfás embernek okoskodása
  • silány, híg, sovány, ízetlen

hamvas

melléknév
  • hamuszín, hamuszínű, szürke
  • bársonyos, üde
  • fiatalos
  • ártatlan, szűzies, tiszta
  • (régies): hamus

vereség

főnév
  • vesztés, alulmaradás, kikapás, legyőzetés, csatavesztés
  • kudarc, sikertelenség, balsiker, bukás, felsülés, fiaskó, veszteség, megsemmisülés, gyufa (szleng), sakkmatt (bizalmas), ruha (szleng), zakó (szleng)

túros

melléknév
  • sebes, kisebesedett, sebhelyes
  • gennyes, eves (régies)
  • feltört

széles

melléknév
  • terebélyes, vastag, tágas, bő, terjedelmes, kiterjedt, tág, téres (régies), nagy, terjes (tájnyelvi)
  • vaskos, zömök, tömzsi
  • nagy kiterjedésű, hatalmas
  • részletező, terjengős
  • áradó, túláradó, féktelen, szertelen

szablya

főnév
  • kard, kaszab (régies), fringia (régies)

szétterjed

ige
  • elterjed, szétárad, széjjelárad, elárad, szétterül, széjjelterül, szétfut, széjjelfut
  • elharapódzik, elharapózik

tudálékos

melléknév
  • fontoskodó, okoskodó, mindentudó (pejoratív), félművelt, féltudós, akadékoskodó, tudákos (tájnyelvi), kotnyeles, önhitt, elbizakodott Sz: azt is tudja, hányat tojt a bíró tyúkja

szemkápráztató

melléknév
  • villámgyors
  • szép, pompás, káprázatos, sziporkázó, ragyogó, tündöklő

rosszalkodik

ige
  • rendetlenkedik, betyárkodik, csintalankodik, hancúrozik, rajcsúrozik, huncutkodik, kutyálkodik, dévajkodik, csibészkedik, pajkoskodik, rakoncátlankodik, megbomlik (tájnyelvi), helytelenkedik (tájnyelvi), hóhérkodik (tájnyelvi), idétlenkedik, éretlenkedik, szeleskedik, kópéskodik Sz: rossz fát tesz a tűzre; belelép az ördögök bocskorába; fölvette a kutyainget
  • kirúg a hámból
  • léháskodik
  • kellemetlenkedik, kínoz, gyötör, komiszkodik

színpad

főnév
  • szín, pódium, a világot jelentő deszkák (választékos), játékszín (régies)

túr2

főnév
  • (régies): seb, feltörés