piros szinonimái
melléknév, főnév
- kármin, bíbor, égőpiros, bíborpiros, borpiros, kárminpiros, korallpiros, korallszínű, tűzpiros, élénkpiros, cinóberpiros, lángszínű, cseresznyepiros, paprikapiros, pipacspiros, tulipiros, rákpiros, rózsapiros, rozsdapiros, rubinpiros, skarlátpiros, vérpiros, hupipiros (tájnyelvi)
- sötétpiros, meggypiros, bordópiros, vörös, veres
- világospiros, téglapiros
- pirospozsgás, égő
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
obskúrus
melléknév
- (választékos): gyanús, kétes, bizonytalan, vitás
- rejtélyes, titokzatos, talányos, enigmatikus (idegen)
- homályos, ködös, zavaros, kusza, zagyva, összevissza, pontatlan, érthetetlen, értelmetlen, összefüggéstelen
- ismeretlen, név nélküli
munkálkodik
ige
- dolgozik, tevékenykedik, cselekszik, foglalkozik (valamivel), foglalatoskodik (valamivel), munkál (választékos), igyekszik, szorgoskodik, buzgólkodik, serénykedik, tesz-vesz, sürög-forog, hangyálkodik (régies), fáradozik, fárad, működik, hat
permetez
ige
- hint, szór, pulverizál (szaknyelvi), locsol, fröcsköl, spriccel, fecskendez, fecskend (tájnyelvi), paráhol (tájnyelvi)
- szitál, szemerkél, csepereg, szemereg (tájnyelvi)
rág
ige
- eszik, rágcsál, rágicsál, ropogtat, porcogtat (régies), porcogat (régies), megrág, harapdál, darabol, őröl, majszol (választékos), csócsál (bizalmas)
- (tájnyelvi): (testrészt) csíp, mar, mardos, éget
- kínoz, emészt, marcangol, mar, mardos, furdal, bánt, gyötör
- (pejoratív): becsmérel, rágalmaz, gyaláz
megszeppen
ige
- megijed, szepeg, megriad, megretten, megrémül, megrémülködik (tájnyelvi), megszopolyodik (tájnyelvi), elrökönyödik (régies), megrökönyödik, megszesszen (régies), megfélemledik (régies)
megnyom
ige
- megtol, meglök, megtaszít
- (bizalmas): rákapcsol, nekifekszik, nekigyürkőzik(bizalmas)(bizalmas)
- ránehezedik, összenyom, rányom, megszorít
- nyomatékol (szaknyelvi), hangsúlyoz
kiszed
ige
- kivesz, kitép, kihúz, kiszaggat, kiszakít
- kiás, kihantol, kikapar
- kimer, kikanalaz
- kipiszkál, kisodorít (tájnyelvi)
- kiválogat, kiselejtez
- eltávolít
- (valakiből valamit): kihúz, kicsikar, kierőszakol, kiprésel, kifacsar, kicsavar, kipisz (tájnyelvi), kisrófol (tájnyelvi), kiorvosol (tájnyelvi)
mellékes I.
melléknév
- mellék-, járulékos, másodlagos, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, alárendelt, kiegészítő, lényegtelen, jelentéktelen, elhanyagolható, apró-cseprő, csip-csup, huszadrangú, marginális (idegen), periferikus (idegen), periferiális (idegen), akcidentális (idegen), szekunder (szaknyelvi), irreleváns (szaknyelvi)
rongál
ige
- ront, roncsol, ront-bont, szaggat, koptat, nyúz, pusztít, cibitol (tájnyelvi), nyű, tönkretesz, rombol, árt (valaminek), gongyol, díbol (tájnyelvi)
fehérlik
ige
- fénylik, világlik, tündöklik, ragyog, fehérellik (tájnyelvi), fehérszik (tájnyelvi), fehérzik (tájnyelvi), világít
pisze
melléknév
- turcsi, fitos, finta (tájnyelvi), tömpe, duni (tájnyelvi), tusza-pisze (tájnyelvi), tupisz (tájnyelvi)
orientálódik
ige
- tájékozódik, körülnéz, ismerkedik (valamivel)
- igazodik (valamihez), irányul (valamerre)
pusztán
határozószó
- csupán, csak, csupáncsak, kizárólag, kizárólagosan, egyedül, magában véve, egymagában, csakis, merőben, tisztán, bele nem értve
szárít
ige
- száraszt (tájnyelvi), szárazzá tesz, szikkaszt, aszal, kiszárít, szikkasztal (tájnyelvi), víztelenít, dehidratál (idegen), töppeszt, fonnyaszt