pillant szinonimái

ige
  • tekint, néz, kandikál, kukucskál, kukkant, viccsant (tájnyelvi), pillantást vet (valamire)
  • pislant, pillog

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rémhír

főnév
  • vakhír, álhír, szóbeszéd, kacsa (bizalmas), kitalálás, kitaláció, koholmány, félrevezetés, beugratás

gyalázatos

melléknév
  • szégyenletes, szégyenteljes, ocsmány, rút, csúfos, csúnya, ronda, cudar, förtelmes, vérlázító, felháborító, iszonyú, megbotránkoztató, kriminális, égbekiáltó, vérforraló
  • aljas, becstelen, hitvány, nemtelen (régies), istentelen, gaz, alávaló, galád, szégyentelen, szemtelen, arcátlan, komisz, mocsok, piszok, rohadt
  • pocsék, vacak, ócska, csapnivaló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pillant szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

partizánharc

főnév
  • gerillaharc

oláh

melléknév, főnév
  • román
  • (tájnyelvi): görög katolikus

nyugtalanság

főnév
  • nyugtalankodás, forrongás, elégedetlenség, békétlenség, türelmetlenség, háborgás, lázongás, turbulencia (idegen), ribillió, viszketegség (pejoratív), felbolydulás, fejetlenség, kalamajka, pánik, konfúzió (választékos), kavarodás, káosz
  • izgés-mozgás
  • aggodalom, aggály, aggódás, izgalom, izgatottság, dúltság, feldúltság, zaklatottság, zavar, szívszorulás, nervozitás (idegen), agitáltság (szaknyelvi), riadtság, fejvesztettség, reszketés, gyötrelem, kínlódás, rettegés

mögötte

határozószó
  • megette (tájnyelvi), háta mögött, hátul
  • nyomában (valakinek), sarkában (valakinek)

pénztárnapló

főnév
  • pénztárkönyv, kasszakönyv

rabság

főnév
  • fogság, börtön, őrizet, raboskodás, börtönbüntetés, rablánc, szabadságvesztés, elzárás, fogvatartás
  • elnyomás, leigázottság, sanyargatás, szolgaság, iga, szolgasors, járom, béklyó (választékos), rabiga (választékos)

megsemmisít

ige
  • eltüntet, romba dönt, eltöröl a föld színéről, ledönt, elpusztít, tönkretesz
  • eléget, eltüzel, elhamvaszt
  • szétzúz, tönkrever, összezúz, likvidál, annullál
  • ártalmatlanná tesz, hatástalanít, semlegesít
  • (szaknyelvi): hatályon kívül helyez, hatálytalanít, érvénytelenít, érvénytelenné nyilvánít, semminek nyilvánít, sztorníroz, visszavon, keresztülhúz
  • felgöngyölít, felszámol, felőröl, felmorzsol, szétver, legyőz, kiirt, megszüntet
  • elemészt, felemészt
  • összetör, lesújt, megbénít
  • megdönt, eltapos, eltipor
  • szertefoszlat, szétfoszlat

megmelegedik, megmel

ige
  • átmelegedik, felhevül, megfűtőzik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): megszokik, beilleszkedik, ottmarad, befészkeli magát

kiskapu

főnév
  • kisajtó, utcai ajtó, bejárati ajtó, ajtó, átjáró, porta
  • színészbejáró
  • mellékajtó, összeköttetés, jó kapcsolatok, protekció
  • ürügy, kibúvó, kifogás, kiút, egérút, mentség

megviselt

melléknév
  • kopott, lestrapált, ütött-kopott, tépett, elnyűtt, viseltes, rozoga, rozzant, időrongált (régies)
  • kimerült, fáradt, hullafáradt (bizalmas), elcsigázott, legyengült, elgyengült, elgyötört, elkínzott, viharvert, törődött, megtört, nyúzott, gyűrött (arc), zilált, legyalázódott (tájnyelvi)

rákezd

ige
  • hozzáfog, belefog, elkezd, nekikezd, belekezd, hozzálát, nekilát, nekiáll

rohadt

melléknév
  • poshadt, nyálkás, korhadt, redves, reves, megrothadt, megrohadt, romlott, erjedt, penészes, pimpós, dohos, avas, dögös (tájnyelvi)
  • (durva): hitvány, elaljasodott, züllött, aljas, alávaló, mocskos, galád, tetves, szemét
  • (pejoratív): egyetlen, árva

fecseg

ige
  • locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
  • kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
  • szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
  • kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)

tálaló

főnév
  • pohárszék, kredenc
  • felszolgáló, pincér

szándékozik

ige
  • szándékszik, szándékol, akar, szándékában áll, kíván, eltökél, elhatároz, tervez, tervel, intendál (idegen), feltesz magában, tervbe vesz, fontolgat, készül (valamire), célul tűz ki, céloz, előirányoz, eltervez

pimaszság

főnév
  • szemtelenség, arcátlanság, packa, ripőkség, cinizmus, impertinencia (idegen), inszolencia (idegen), pofátlanság, neveletlenség, krakélerség (idegen), pökhendiség, arrogancia (idegen), szégyentelenség, tiszteletlenség

parkolás

főnév
  • parkírozás, megállás, várakozás

priusz

főnév
  • előélet, büntetettség
  • (bizalmas): előzmény

szalaszt

ige
  • szalajt, futtat, küld, ugraszt, meneszt, lódít (tájnyelvi)
  • futásra bír, űz, hajt, hajkurász, illant (régies), menekülésre késztet, megszalaszt

pocakos

melléknév
  • hasas, pohos, nagy hasú, potrohos, hordóhasú, pókhasú, hasban vállas (tréfás), karácsonyfadeltás (tréfás), hájas, bendős (tájnyelvi), pocók (tájnyelvi), köpcös, kövérkés, gömbölyded, pufók, korpulens, dagadt

ont

ige
  • áraszt, önt, zúdít, okád, lövell
  • kibocsát, kisugároz, sugároz
  • termel

puffad

ige
  • dagad, duzzad, domborodik, emelkedik, felhúzódik (tájnyelvi), püffed, felfúvódik, feszül

számtan

főnév
  • aritmetika (szaknyelvi), számolás, számvetés (régies)
  • matematika, mennyiségtan
  • számtanóra, matekóra (bizalmas), matek (bizalmas)