megviselt szinonimái

melléknév
  • kopott, lestrapált, ütött-kopott, tépett, elnyűtt, viseltes, rozoga, rozzant, időrongált (régies)
  • kimerült, fáradt, hullafáradt (bizalmas), elcsigázott, legyengült, elgyengült, elgyötört, elkínzott, viharvert, törődött, megtört, nyúzott, gyűrött (arc), zilált, legyalázódott (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lusta

melléknév
  • tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevő, semmirekellő, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülő, munkakerülő, császárlustája (tájnyelvi), langallóleső (tájnyelvi), lazsa (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi) Sz: a dolognak a könnyebb végét keresi; addig alszik, míg a hasára nem süt a nap; a föld terhe; annak jó volna, hogy Bécsbe a vásárra tetűt hajtson; aratás idején megfagy a munkában; billeg-ballag, meg-megáll; büdös neki a munka; egész nap a háti bőrön; elmenne a munka temetésére; este virrad neki; fázik, mikor búzát arat; friss, mint az ólommadár az iszapban; fürge, mint a döglött sajtkukac; hasára süt a nap; jó lenne tetűpásztornak; kutyavér van benne, mint a palócban; lusta, mint a dög; lusta, mint a lajhár; magával hordozza a széket; megkergette a varasbéka; nem öli meg az ördögöt; nem tér a dolog a nyakába; nem töri össze a hámfát; nyámmog, mint az ökör a sásos szénán; olyan friss, mint a pépbe esett légy; serény, mint a malom legalsó köve; sír a kezében a munka; tavaszi idejét az ágyban elhenyélte, őszit ispotályban örömest töltötte; tegnapi sár a csizmáján; többet dolgozna két nap, mint egy nap; vasszöget vár, mint a bivaly
  • hétalvó, álmos, álomszuszék, álomtáska (tájnyelvi), aluszékony, álomkóros, Mátyás lustája
  • (lépés): lomha, nehézkes, kényelmes, komótos (bizalmas)

mosnivaló

főnév
  • szennyes, cula (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megviselt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megpillant

ige
  • meglát, észrevesz, észlel
  • megismer, kiszúr (bizalmas), felismer, fölfedez

lúg

főnév
  • lúgkő, marónátron, nátrium-hidroxid (szaknyelvi), marószóda (tájnyelvi), marólúg, bázis (szaknyelvi)

leüt

ige
  • lever, ledob, lelök, ledönt, lesodor, letaszít, lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi)
  • (ütéssel): leválaszt, levág, lecsap
  • leterít, lebunkóz, agyonüt, letaglóz, lesújt, földre terít, kifektet (szleng), megborít (szleng), padlót fogat (valakivel) (szleng)
  • lecsalaváz (szleng)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz
  • (földbe): rögzít, lever, lezuhol (tájnyelvi)

kuli1

főnév
  • napszámos, teherhordó, hordár, riksahúzó
  • (bizalmas): rabszolga, robotos
  • (szleng): munka, feladat, erőfeszítés
  • kulikabát

megtáviratoz

ige
  • megsürgönyöz, megtelegrafál (régies), megüzen

mondás

főnév
  • szállóige, szólás, közmondás, kádencia (régies), aforizma, szentencia (régies), aranyköpés (bizalmas), beköpés (szleng), benyögés (szleng)

zsírosodik

ige
  • hízik, telik, kövéredik
  • szennyeződik, mocskolódik
  • vagyonosodik, megszedi magát, megtollasodik (bizalmas)

kíváncsiskodik

ige
  • érdeklődik, kérdezősködik, tudakozódik, informálódik, búvárkodik, fürkészik, kutakodik, vizsgálódik, kikérdez, kifaggat, vallat, szaglász, nyomoz, firtat, vizsgáztat, leskelődik, beleüti az orrát

kisminkel

ige
  • (arcot): kifest, kikészít, bemeszel (tájnyelvi), kendőz (régies)

háziszőttes

főnév
  • asszonyszőttes (tájnyelvi)

kongatás

főnév
  • jelzés, ütés
  • harangozás, harangszó, kondítás, csendítés (tájnyelvi), gingallózás (tájnyelvi)

mucsai

melléknév
  • falusi, vidéki, paraszt (durva), bugris, faragatlan, bárdolatlan, műveletlen, parlagi, durva, elmaradott, pórias, bumfordi, otromba (bizalmas), prosztó (szleng), bunkó, furkó (durva), durung, tuskó (bizalmas), bumburnyák, ekeferkó (szleng), kapa (szleng), tahó (bizalmas), tapír (szleng), gyökér (szleng)

nevet

ige
  • kacag, kacarászik, nevetgél, kuncog, gurgulázik, hahotázik, heherészik, rötyög (bizalmas), röcög (tájnyelvi), göcög (régies), röhög (durva), vihog, nyerít (pejoratív), lepetézik (szleng)
  • mosolyog, somolyog, vigyorog, derül, bazsalyog Sz: gurul a nevetéstől; a hasát fogja a nevetéstől; majd kicsordul a könnye a nevetéstől; majd kipukkan a nevetéstől; mind a harminckét foga kilátszik; két fülre nevet

csipetke

főnév
  • csipedett (tájnyelvi), csipegetett (tájnyelvi), csipicsusza (tájnyelvi), szaggatott (tájnyelvi), körmöncsipi (tájnyelvi)

publikál

ige
  • kiad, közzétesz, közread, nyilvánosságra hoz, megjelentet, kinyomtat, leközöl, közöl
  • kihirdet

összesen

határozószó
  • összevéve (tájnyelvi), egybevéve, összegezve, összeadva, összességében, mindenestül, együttvéve, együttesen, caklipakli (bizalmas), cakompakk (bizalmas), összevissza (bizalmas)

meggyszín

melléknév, főnév
  • meggyszínű, sötétpiros, sötétvörös, vörös, meggyvörös, rubinpiros, vérpiros, vérvörös, borvörös

megnyújt

ige
  • meghosszabbít, prolongál, megtold, kiegészít, nagyobbít
  • hozzáad
  • kiemel, hangsúlyoz, nyomatékosít
  • (tájnyelvi): elver, megver

mihamarabb

határozószó
  • mielőbb, csakhamar, hamarosan, gyorsan

összeesküvés

főnév
  • konspiráció (szaknyelvi), puccs, államcsíny, palotaforradalom, pártütés, komplott (régies), konjuráció (idegen), liga, junta (idegen), zendülés, ármány (választékos), fondorlat, intrika, cselszövés

mén

főnév
  • csődör, ménló
  • hátasló, paripa, táltos

mágnesesség

főnév
  • mágnesség, mágneses erő, magnetizmus (régies), vonzerő, delejesség (régies)

mintás

melléknév
  • mintázott, díszített, hacacáré (tájnyelvi), pettyezett, pettyes, cifra, cirádás

összenő

ige
  • összeforr, begyógyul, beheged, összeforrad (tájnyelvi)
  • eggyé forr, eggyé válik
  • egybeépül, összeépül