pánik szinonimái

főnév
  • rémület, páni rémület, vakrémület, fejvesztettség, felfordulás, zavarodás, kavarodás, riadalom, fejetlenség, zűrzavar, ijedség, félelem, nyugtalanság, megzavarodás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

őrs

főnév
  • raj, szakasz, osztag, csoport
  • egység, alegység

ringlispíl

főnév
  • körhinta, ördögmalom, karusszel (régies), ringlispíl (bizalmas), bolondkocsi (tájnyelvi), bolondmalom (tájnyelvi), bolondszekér (tájnyelvi), csikarittyú (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pánik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

összeférhetetlen

melléknév
  • izgága, veszekedős, kötekedő, kötözködő, nehéz természetű, zsémbes, kutyavérű (tájnyelvi), querulans (idegen), szeszélyes, rigolyás, házsártos, civakodó, civódó, bakafántoskodó Sz: eb a macskával
  • összeegyeztethetetlen, ellentétes, inkompatíbilis (idegen), antagonisztikus (idegen)(idegen)

nonszensz

főnév
  • (választékos): képtelenség, értelmetlenség, ostobaság, lehetetlenség, oktalanság

nehezen

határozószó
  • üggyel-bajjal, fogcsikorgatva, bajosan, alig, éppen csak, nem könnyen, bajjal (tájnyelvi), fáradsággal, keservesen, vesződve, alighogy, aligha, nehézségek árán, küzdelemmel, erőlködéssel, nehézkesen, fáradságosan, nagy nehezen, jajjal-bajjal, aligsághogy (tájnyelvi), késleg (tájnyelvi), ínnal-kínnal (tájnyelvi), szívszakadva (tájnyelvi), szenvedve

merészség

főnév
  • bátorság, vakmerőség, elszántság, mersz, kurázsi (bizalmas), vitézség, hősiesség, halálmegvetés, legénykedés, hősködés
  • arcátlanság, szemtelenség, pimaszság, elbizakodottság, pofátlanság, impertinencia (idegen)
  • szemérmetlenség, kihívóság, bujaság

őszül

ige
  • fehéredik, deresedik (választékos), szürkül, őszbe csavarodik (választékos)
  • öregszik, vénül

pitymallik

ige
  • világosodik, hajnallik, hajnalodik, fölvirrad, virrad, dereng, nappallik, hasad, pirkad

megfelelő

melléknév
  • felelő, válaszoló
  • alkalmas, alkalmatos (tájnyelvi), felhasználható, használható, adekvát, helyes, elfogadható, rátermett
  • kielégítő, célravezető, célszerű, jó, kívánatos
  • helyénvaló, illedelmes, szabályszerű, odavágó, odaillő, odavaló, arravaló, találó, időszerű
  • hozzáillő, hozzávaló, összhangban álló, harmonikus, homológ (idegen), illő, passzoló (idegen), testhezálló (bizalmas)
  • azonos, szabályos, egyenértékű, analóg (idegen), kongruens (idegen), ekvivalens

megbékél

ige
  • megegyezik, megállapodik, kibékül, elássa a csatabárdot, juházódik (tájnyelvi)
  • megbékül, megengesztelődik, megenyhül Sz: megfordul benne a borjú; lefonja a gugyelát (a fonnivalót); beadja a korsót

kiéget

ige
  • lyukat éget, foltot éget, kimar
  • kiperzsel, felperzsel, kisüt, pörköl, elhervaszt, elfonnyaszt
  • eléget, elfogyaszt, elhasznál
  • kitisztít, kauterizál (idegen)
  • kiirt, kiöl

megkopik

ige
  • elhasználódik, tönkremegy, elvásik, elvékonyodik, elnyűsződik (tájnyelvi), megválik (tájnyelvi), megviselődik (tájnyelvi)
  • elhalványul, elhalványodik (választékos), elhomályosodik (választékos), megfakul (választékos)
  • (tájnyelvi): megkopaszodik

porcika

főnév
  • íz, ízecske, tagocska, részecske

ráripakodik

ige
  • rátámad, ráförmed, rárivall, rámordul, rákiabál, rákiált, rászól, ráordít, ráreccsent (bizalmas), ráröffen (tájnyelvi), ráagyarkodik (tájnyelvi)

értékel

ige
  • felbecsül, taksál, esztimál (idegen), kvalifikál, saccol (bizalmas), felmér
  • megítél, minősít, kritizál, elbírál, zsűriz (bizalmas), méltat, véleményez, osztályoz, pontoz
  • megbecsül, becsül, becsben tart, nagyra becsül, nagyra tart, sokra tart, elismer, méltányol, respektál, honorál

szivacs

főnév
  • mosdószivacs, fürdőszivacs, habgumi, spongya (tájnyelvi)

sóz

ige
  • ízesít, fűszerszámoz (régies)
  • (bizalmas): üt, ver, vág, húz, páhol (bizalmas)

pap

főnév
  • atya, lelkiatya, lelkipásztor, pásztor, tisztelendő, főtisztelendő, Isten szolgája, sacerdos (szaknyelvi), páter (régies), klerikus (régies), csuhás (pejoratív), fekete szoknyás (tréfás), szoknyás (tréfás)
  • lelkész, tiszteletes, (zsidó) rabbi, (buddhista) bonc, (pravoszláv) pópa, (mohamedán) imám, mollah, müezzin

őszintén

határozószó
  • igazán, szívből, kereken, kertelés nélkül, egyszerűen, egyenesen, nyíltan, magyarán, áperte (régies), feketén-fehéren, kerek perec

pepecsel

ige
  • babrál, babrálgat, piszmog, szőröz, aprólékoskodik, ekecsel (régies), bíbelődik, gatyázik (szleng), vacakol, bajmolódik (bizalmas), matrozsál (tájnyelvi), szöszmötöl, pacsmagol, pancsol, teszeget (régies), tötyörészik

slampos

melléknév
  • rendetlen, gondozatlan, ápolatlan, elhanyagolt, lompos, trehány, zilált, pacuha (tájnyelvi), toprongyos, ízléstelen, trampli (durva), topis (szleng), slendrián

nyálkás

melléknév
  • nedves, nyirkos, nyákos, váladékos, mucosus (szaknyelvi), kocsonyás
  • síkos, csúszós, lucskos, nyúlós, ragadós

pikula

főnév
  • kisfuvola, pikoló
  • furulya, tilinkó (tájnyelvi)
  • okarina
  • klarinét

sorsdöntő

melléknév
  • végzetes, fatális, sorsfordító, döntő, perdöntő, fontos, létfontosságú, jelentős, életbevágó, lényeges, nevezetes, emlékezetes
  • szükségszerű, sorsszerű