pepecsel szinonimái

ige
  • babrál, babrálgat, piszmog, szőröz, aprólékoskodik, ekecsel (régies), bíbelődik, gatyázik (szleng), vacakol, bajmolódik (bizalmas), matrozsál (tájnyelvi), szöszmötöl, pacsmagol, pancsol, teszeget (régies), tötyörészik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kukoricafosztás

főnév
  • kukoricahántás, tengerihántás (tájnyelvi)

pohárköszöntő

főnév
  • tószt, áldomás, felköszöntő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pepecsel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

parádézik

ige
  • páváskodik, díszeleg, tetszeleg, hivalkodik, illeg-billeg, mutogatja magát, illegeti magát (bizalmas), feszít (bizalmas), dülleszt (pejoratív), flancol (szleng), fényeleg (régies)
  • ceremóniázik, piperézkedik (régies)

odáig

határozószó
  • addig, oly messzire
  • annyira

nyikkan

ige
  • mukkan, pisszen, szól

monostor

főnév
  • kolostor, rendház, apátság, szerzetház (régies), monasztérium (régies)

patt

főnév
  • patthelyzet, holtverseny, döntetlen

pszichikai

melléknév
  • lelki, lélektani

megokol

ige
  • okát adja, okadatol, bizonyít, érvel, argumentál (szaknyelvi)
  • megindokol, megmagyaráz, megértet
  • igazol, motivál

megjegyzés

főnév
  • hozzászólás, észrevétel, hozzáfűznivaló, meglátás, magyarázat, megállapítás, véleménynyilvánítás, hivatkozás, reflexió, annotáció (választékos), obszerváció (régies), észrevevés (régies), aranyköpés (bizalmas), beköpés (szleng), bemondás (bizalmas), benyögés (szleng)
  • kommentár, jegyzet
  • bírálat

kiönt

ige
  • kifolyat, kiürít, önt, kiömleszt, locsol, csurgat (bizalmas), öntöz, csepegtet, kidönt, kiloccsant, kilohint (tájnyelvi), elletyikel (tájnyelvi)
  • kidob, kiszór, kirak, lerak, kiborít
  • (haragot) kiad, kitálal, (szívet) kitár
  • megformál, formáz, formába önt, mintáz, megmunkál, alakít, kidolgoz, körvonalaz, alkot
  • (folyóvíz): kiárad, kicsap, kilép a medréből, kiözönlik, túlfolyik, kifakad (tájnyelvi)

megterhelés

főnév
  • teher, tehertétel, súly
  • jelzálog
  • stressz, megpróbáltatás

rádió

főnév
  • rádióadó, adóállomás, rádióállomás
  • vevőkészülék, rádióvevő, műsorszóró, világvevő (régies), hírhordó (régies), pletykafészek, zajláda (tréfás)
  • rádióműsor, műsor, adás
  • rádióadás, sugárzás

revizor

főnév
  • könyvvizsgáló, könyvszakértő, számlaellenőr, számvizsgáló
  • ellenőr, vizsgáló

fakszni

főnév
  • szeszély, hóbort, bogár, rigolya, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

szürkül

ige
  • őszül, deresedik
  • alkonyodik, sötétedik, esteledik, estére jár, estefelé jár, estére hajlik, leszáll az este, estellik (régies), besötétül, lenyugszik a nap, leszáll a nap, leszentül a nap (tájnyelvi)
  • világosodik, virrad, pirkad, dereng, pitymallik, hajnalodik, reggeledik, nappalodik (tájnyelvi)
  • elmosódik, halványodik, elhomályosodik, elhomályosul, kifakul, megfakul, színét veszti, lekopik
  • laposodik, érdektelenedik, unalmassá válik, felhígul

szaktárs

főnév
  • munkatárs, szaki (bizalmas), szakika (bizalmas), kolléga, kartárs (régies)
  • szakmabeli, kebelbeli (régies)

percnyi

melléknév
  • minutányi (régies)

pányva

főnév
  • kötél, kötőfék, lasszó

pórus

főnév
  • lyukacs, nyílás, lyuk, rés

szabadságharc

főnév
  • felkelés, forradalom, szabadságküzdelem (választékos), függetlenségi harc

pimaszság

főnév
  • szemtelenség, arcátlanság, packa, ripőkség, cinizmus, impertinencia (idegen), inszolencia (idegen), pofátlanság, neveletlenség, krakélerség (idegen), pökhendiség, arrogancia (idegen), szégyentelenség, tiszteletlenség

okozat

főnév
  • következmény, eredmény, folyomány, kihatás, végeredmény, effektus, kimenetel, fejlemény, vég

pribék

főnév
  • hóhérsegéd
  • porkoláb (régies), pandúr, fogdmeg (régies)
  • semmirekellő, jöttment, elvetemült, aljas (ember)
  • (régies): útonálló, zsivány (régies), rabló
  • (régies): áruló, hitszegő

szakkönyv

főnév
  • kézikönyv, szakkiadvány