otromba szinonimái

melléknév
  • idomtalan, aránytalan, tenyeres-talpas, esetlen, trampli (durva), dimatlan (tájnyelvi), döher (tájnyelvi), plump (szleng), alaktalan, ormótlan, formátlan, vaskos, félszeg, suta
  • műveletlen, faragatlan, bárdolatlan, neveletlen, rusztikus, mucsai (durva), parlagi, primitív, triviális (régies), duddó (tájnyelvi), parasztos, mokány (régies), csiszolatlan, goromba, közönséges, modortalan, pallérozatlan, nyers
  • durva, csúnya, idétlen, zaftos, borsos, sületlen, útszéli, alpári, obszcén, alantas, mocskos, trágár, vulgáris

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ráemel

ige
  • rátesz, rárak, feltesz, felrak, rápakol (bizalmas)
  • ráfog, ráirányoz, ráirányít

orrcsíptető

főnév
  • cvikker, csíptető
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a otromba szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odautazik

ige
  • odamegy

mozgalmas

melléknév
  • izgalmas, érdekfeszítő, eseménydús, kalandos, regényes, viharos, változatos, színes, tarka(bizalmas)
  • tevékeny, élénk, eleven, energikus fürge, friss, nyüzsgő
  • pezsgő, lüktető, forgalmas, zsúfolt

mintadarab

főnév
  • modell, próbadarab, áruminta, remek, prototípus
  • etalon
  • makett

megmér

ige
  • lemér, mérlegel, meghatároz, kalibrál (szaknyelvi), megmázsál, meglatol (régies), taksál, bemér, felmér, kimér(bizalmas)

orbánc

főnév
  • dabroc (régies), Szent Antal tüze (régies), erysipelas (szaknyelvi)

palántál

ige
  • ültet, palántáz, plántál (régies), dugványoz

lusta

melléknév
  • tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevő, semmirekellő, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülő, munkakerülő, császárlustája (tájnyelvi), langallóleső (tájnyelvi), lazsa (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi) Sz: a dolognak a könnyebb végét keresi; addig alszik, míg a hasára nem süt a nap; a föld terhe; annak jó volna, hogy Bécsbe a vásárra tetűt hajtson; aratás idején megfagy a munkában; billeg-ballag, meg-megáll; büdös neki a munka; egész nap a háti bőrön; elmenne a munka temetésére; este virrad neki; fázik, mikor búzát arat; friss, mint az ólommadár az iszapban; fürge, mint a döglött sajtkukac; hasára süt a nap; jó lenne tetűpásztornak; kutyavér van benne, mint a palócban; lusta, mint a dög; lusta, mint a lajhár; magával hordozza a széket; megkergette a varasbéka; nem öli meg az ördögöt; nem tér a dolog a nyakába; nem töri össze a hámfát; nyámmog, mint az ökör a sásos szénán; olyan friss, mint a pépbe esett légy; serény, mint a malom legalsó köve; sír a kezében a munka; tavaszi idejét az ágyban elhenyélte, őszit ispotályban örömest töltötte; tegnapi sár a csizmáján; többet dolgozna két nap, mint egy nap; vasszöget vár, mint a bivaly
  • hétalvó, álmos, álomszuszék, álomtáska (tájnyelvi), aluszékony, álomkóros, Mátyás lustája
  • (lépés): lomha, nehézkes, kényelmes, komótos (bizalmas)

levezetés

főnév
  • elvezetés, csatornázás, kanalizáció (szaknyelvi), kanalizálás (szaknyelvi)
  • bizonyítás, igazolás, következtetés, kikövetkeztetés, okfejtés, származtatás, dedukció (szaknyelvi), deriváció (idegen), szillogizmus (idegen)

kasztrált

főnév, melléknév
  • eunuch, herélt

márka

főnév
  • cégjelzés, védjegy, védőjegy, árujegy, árujel, címke
  • minőség

parancsnokság

főnév
  • vezetés, irányítás, dirigálás (pejoratív), vezérlet, rendelkezés
  • vezetőség, törzskar, vezérkar
  • főhadiszállás

pogány

melléknév, főnév
  • bálványimádó
  • megkereszteletlen
  • (régies): mohamedán
  • hitetlen, vallástalan, istentelen, istentagadó, ateista (idegen), anyagelvű, szkeptikus (idegen)

elpiszkolódik

ige
  • bepiszkolódik, elmocskolódik, elpiszkozik (tájnyelvi), elszurtosodik, beszennyeződik, elszennyeződik, elszennyesül (tájnyelvi), eldögél (tájnyelvi)

szaru

főnév
  • szaruanyag
  • (régies): tülök, szarv

rossz I.

melléknév
  • egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
  • kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
  • veszteséges, szerencsétlen, káros
  • levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
  • barátságtalan, ellenséges
  • (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
  • ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
  • rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
  • fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
  • összeférhetetlen, kibírhatatlan
  • bántó, sértő
  • vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
  • durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
  • csúnya, rút, rusnya, ocsmány
  • téves, hibás, elhibázott, fals

ottmarad

ige
  • elesik, elvész, odavész, elpusztul, meghal Sz: otthagyja a fogát; fűbe harap (szleng)

odaír

ige
  • odafirkál, odafirkant, odavés, odakanyarít (bizalmas), odabiggyeszt (bizalmas), odavet, hozzáír, ráír
  • odahamisít
  • rágépel, odagépel

összejár

ige
  • összejön, találkozik, meglátogat
  • barátkozik
  • bejár, végigjár
  • (bizalmas): összetapos, letapos, tönkretesz
  • összepiszkol, összesároz

ige
  • vés, bevés, karcol, metsz, rovátol (régies)
  • ír, feljegyez, felró
  • (tájnyelvi): számba vesz, összeír
  • (régies): illeszt (valahova), beilleszt
  • összeilleszt, hornyol
  • (utat): bejár, végigjár
  • (terhet, büntetést): kivet, kimér, kiszab, sújt (valamivel), hárít (valakire)

önkínzás

főnév
  • önsanyargatás, önmarcangolás, önvád, önemésztés
  • önostorozás, flagelláció, aszkézis
  • emésztődés, gyötrődés, tépelődés

munkatárs

főnév
  • kolléga, szaktárs, kartárs (régies), dolgozótárs, szaki (bizalmas)
  • partner, üzlettárs, társ
  • segítőtárs, asszisztens, famulus (bizalmas), samesz (bizalmas), fullajtár (bizalmas)
  • kutató, tudományos kutató

összeveszik, összevé

ige
  • összekülönbözik, összetűz (bizalmas), összekap, összezördül, összezörren, összeszólalkozik, összeakaszkodik, összekoccan, hajba kap (bizalmas), összerúg (bizalmas), összedisputál (tájnyelvi), összekocódik (tájnyelvi), összeágaskodik (tájnyelvi), összebalhézik (szleng)
  • szakít Sz: összerúgja a port; összerúgja a patkót; tengelyt akaszt; összeakasztja a bajuszt; kiborítja a bilit

ropog

ige
  • pattog, csattog, durrog, csetereg (tájnyelvi)
  • csikorog, recseg, reccsen
  • ég
  • zizeg, suhog
  • kattog, csattog, dörög, kelepel, kerepel