otromba szinonimái
melléknév
- idomtalan, aránytalan, tenyeres-talpas, esetlen, trampli (durva), dimatlan (tájnyelvi), döher (tájnyelvi), plump (szleng), alaktalan, ormótlan, formátlan, vaskos, félszeg, suta
- műveletlen, faragatlan, bárdolatlan, neveletlen, rusztikus, mucsai (durva), parlagi, primitív, triviális (régies), duddó (tájnyelvi), parasztos, mokány (régies), csiszolatlan, goromba, közönséges, modortalan, pallérozatlan, nyers
- durva, csúnya, idétlen, zaftos, borsos, sületlen, útszéli, alpári, obszcén, alantas, mocskos, trágár, vulgáris
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
idejekorán
határozószó
- idejében, jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi)
- idő előtt, korán, kelletekorán (régies)
mozgalmas
melléknév
- izgalmas, érdekfeszítő, eseménydús, kalandos, regényes, viharos, változatos, színes, tarka(bizalmas)
- tevékeny, élénk, eleven, energikus fürge, friss, nyüzsgő
- pezsgő, lüktető, forgalmas, zsúfolt
megmér
ige
- lemér, mérlegel, meghatároz, kalibrál (szaknyelvi), megmázsál, meglatol (régies), taksál, bemér, felmér, kimér(bizalmas)
lusta
melléknév
- tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevő, semmirekellő, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülő, munkakerülő, császárlustája (tájnyelvi), langallóleső (tájnyelvi), lazsa (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi) Sz: a dolognak a könnyebb végét keresi; addig alszik, míg a hasára nem süt a nap; a föld terhe; annak jó volna, hogy Bécsbe a vásárra tetűt hajtson; aratás idején megfagy a munkában; billeg-ballag, meg-megáll; büdös neki a munka; egész nap a háti bőrön; elmenne a munka temetésére; este virrad neki; fázik, mikor búzát arat; friss, mint az ólommadár az iszapban; fürge, mint a döglött sajtkukac; hasára süt a nap; jó lenne tetűpásztornak; kutyavér van benne, mint a palócban; lusta, mint a dög; lusta, mint a lajhár; magával hordozza a széket; megkergette a varasbéka; nem öli meg az ördögöt; nem tér a dolog a nyakába; nem töri össze a hámfát; nyámmog, mint az ökör a sásos szénán; olyan friss, mint a pépbe esett légy; serény, mint a malom legalsó köve; sír a kezében a munka; tavaszi idejét az ágyban elhenyélte, őszit ispotályban örömest töltötte; tegnapi sár a csizmáján; többet dolgozna két nap, mint egy nap; vasszöget vár, mint a bivaly
- hétalvó, álmos, álomszuszék, álomtáska (tájnyelvi), aluszékony, álomkóros, Mátyás lustája
- (lépés): lomha, nehézkes, kényelmes, komótos (bizalmas)
levezetés
főnév
- elvezetés, csatornázás, kanalizáció (szaknyelvi), kanalizálás (szaknyelvi)
- bizonyítás, igazolás, következtetés, kikövetkeztetés, okfejtés, származtatás, dedukció (szaknyelvi), deriváció (idegen), szillogizmus (idegen)
parancsnokság
főnév
- vezetés, irányítás, dirigálás (pejoratív), vezérlet, rendelkezés
- vezetőség, törzskar, vezérkar
- főhadiszállás
pogány
melléknév, főnév
- bálványimádó
- megkereszteletlen
- (régies): mohamedán
- hitetlen, vallástalan, istentelen, istentagadó, ateista (idegen), anyagelvű, szkeptikus (idegen)
elpiszkolódik
ige
- bepiszkolódik, elmocskolódik, elpiszkozik (tájnyelvi), elszurtosodik, beszennyeződik, elszennyeződik, elszennyesül (tájnyelvi), eldögél (tájnyelvi)
rossz I.
melléknév
- egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
- kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
- veszteséges, szerencsétlen, káros
- levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
- barátságtalan, ellenséges
- (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
- ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
- rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
- fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
- összeférhetetlen, kibírhatatlan
- bántó, sértő
- vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
- durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
- csúnya, rút, rusnya, ocsmány
- téves, hibás, elhibázott, fals
odaír
ige
- odafirkál, odafirkant, odavés, odakanyarít (bizalmas), odabiggyeszt (bizalmas), odavet, hozzáír, ráír
- odahamisít
- rágépel, odagépel
összejár
ige
- összejön, találkozik, meglátogat
- barátkozik
- bejár, végigjár
- (bizalmas): összetapos, letapos, tönkretesz
- összepiszkol, összesároz
ró
ige
- vés, bevés, karcol, metsz, rovátol (régies)
- ír, feljegyez, felró
- (tájnyelvi): számba vesz, összeír
- (régies): illeszt (valahova), beilleszt
- összeilleszt, hornyol
- (utat): bejár, végigjár
- (terhet, büntetést): kivet, kimér, kiszab, sújt (valamivel), hárít (valakire)
önkínzás
főnév
- önsanyargatás, önmarcangolás, önvád, önemésztés
- önostorozás, flagelláció, aszkézis
- emésztődés, gyötrődés, tépelődés
munkatárs
főnév
- kolléga, szaktárs, kartárs (régies), dolgozótárs, szaki (bizalmas)
- partner, üzlettárs, társ
- segítőtárs, asszisztens, famulus (bizalmas), samesz (bizalmas), fullajtár (bizalmas)
- kutató, tudományos kutató
összeveszik, összevé
ige
- összekülönbözik, összetűz (bizalmas), összekap, összezördül, összezörren, összeszólalkozik, összeakaszkodik, összekoccan, hajba kap (bizalmas), összerúg (bizalmas), összedisputál (tájnyelvi), összekocódik (tájnyelvi), összeágaskodik (tájnyelvi), összebalhézik (szleng)
- szakít Sz: összerúgja a port; összerúgja a patkót; tengelyt akaszt; összeakasztja a bajuszt; kiborítja a bilit
ropog
ige
- pattog, csattog, durrog, csetereg (tájnyelvi)
- csikorog, recseg, reccsen
- ég
- zizeg, suhog
- kattog, csattog, dörög, kelepel, kerepel