orbánc szinonimái

főnév
  • dabroc (régies), Szent Antal tüze (régies), erysipelas (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

emleget

ige
  • szóba hoz, felhoz, előhoz, előhozakodik (valamivel)

szipákol

ige
  • szipog, szepeg, szimmog (tájnyelvi)
  • pipázik, pipál, pöfékel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a orbánc szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyúlfarknyi

melléknév
  • rövid, kurta
  • kevés, csekély

mokkacukor

főnév
  • kockacukor, mokkakocka

mezőgazda

főnév
  • földműves, földművelő, agrárius (régies)
  • agronómus, agrármérnök, mezőgazdász

megjár

ige
  • megtesz, bejár, végigjár, legyalogol, bekóborol, bebolyong, bebarangol
  • beutazik, megfordul, jár-kel, végigvándorol, felfedez
  • (bizalmas): pórul jár, rosszul jár, ráfizet (bizalmas), rajtaveszt, ráfázik (szleng), ráfarag (szleng), befürdik (szleng), koppan (szleng), ráfagy (szleng), rossz boltot csinál, kihúzza a gyufát (szleng), pléhre csúszik (szleng), megégeti a száját
  • (tájnyelvi): behatol, átjár, áthat

okvetlenül

határozószó
  • bizonyosan, mindenképp, mindenáron, mindenképpen, feltétlenül, mindenesetre, okvetlen, elkerülhetetlenül, szükségképpen, minden bizonnyal, nyilván, hogyne, persze, kétségtelenül, elmaradhatatlanul, múlhatatlanul, elengedhetetlenül, akarva, nem akarva, természetesen, ha törik, ha szakad

összetesz

ige
  • összerak, összeilleszt, összekapcsol, összeszerel, összeállít, egyesít
  • (kezet): kulcsol, összefűz

líra

főnév
  • pengetőhangszer, lant
  • lírika, lírikus költészet, poézis (idegen)
  • líraiság, érzelem, érzelmesség
  • (régies): áramszedő (villamosé)
  • (szaknyelvi): kitérővágány

leszalad

ige
  • lemegy, lefut, lerohan, lesiet
  • (torkán): legördül, lecsúszik

kapitulál

ige
  • meghátrál, visszavonul, retirál (régies), meghódol, behódol
  • leteszi a fegyvert, megadja magát

majd1

határozószó
  • aztán, később, egyszer, másszor (tájnyelvi), máskor, valamikor, utóbb, idővel, kisvártatva, majdan

paletta

főnév
  • festőtábla, festéktálca

pincérlány

főnév
  • pincérnő, felszolgálónő, csáringer (szleng), kabinos (szleng)

előjog

főnév
  • kiváltság, privilégium, kedvezmény, kedvezés, előny, kivétel, kivételezés, prerogatíva (szaknyelvi)

szalmaszál

főnév
  • szívószál
  • remény, mentség, kilátás

riport

főnév
  • tudósítás, beszámoló, riportfilm, híradás
  • jelentés

orgia

főnév
  • bacchanália (választékos), szaturnália (szaknyelvi), féktelenkedés, kicsapongás, duhajkodás, tivornya, vigalom, dorbézolás, dáridó, dőzsölés, muri (bizalmas), mulatozás, ivászat, borozgatás
  • bőség, változatosság, tobzódás

nyög

ige
  • kínlódik, erőlködik, szenved, gyötrődik, sínylódik, tűr
  • recseg, nyikorog
  • nyögdécsel, nyöszörög, nyöszög (tájnyelvi), siránkozik, sóhajtozik, jajgat, jajveszékel, nyekeg (tájnyelvi), nyögődözik (tájnyelvi)

örül

ige
  • örvend, örvendezik, repes, ujjong, lelkendez, örömét leli (valamiben), boldog, szívesen vesz, vigad, tapsol, kedvét leli (valamiben), örömet érez Sz: a tetve is örvend; aligha kancája meg nem csikózott; azt se tudja, mit csináljon örömében; dagad a szíve a boldogságtól; fittyet hány a búnak; földhöz veri a seggét örömében; hízik a mája; kiugrik a bőréből; madarat lehet fogatni vele; majd kiugrik a bőréből örömében; örül, mint majom a farkának; összeüti a bokáját; széles a kedve; szélnek ereszti a bánatot; úszik a boldogságban

részvétel

főnév
  • közreműködés, participálás (idegen), participáció (idegen), hozzájárulás, jelenlét, asszisztencia (idegen)
  • (régies): részvét, együttérzés
  • (régies): érdeklődés

otromba

melléknév
  • idomtalan, aránytalan, tenyeres-talpas, esetlen, trampli (durva), dimatlan (tájnyelvi), döher (tájnyelvi), plump (szleng), alaktalan, ormótlan, formátlan, vaskos, félszeg, suta
  • műveletlen, faragatlan, bárdolatlan, neveletlen, rusztikus, mucsai (durva), parlagi, primitív, triviális (régies), duddó (tájnyelvi), parasztos, mokány (régies), csiszolatlan, goromba, közönséges, modortalan, pallérozatlan, nyers
  • durva, csúnya, idétlen, zaftos, borsos, sületlen, útszéli, alpári, obszcén, alantas, mocskos, trágár, vulgáris

mostoha I.

melléknév
  • szeretetlen, rideg, gonosz, kegyetlen
  • kedvezőtlen, rossz, hátrányos, zord

összehajtogat

ige
  • összegöngyölít, berétel (tájnyelvi), felrétel (tájnyelvi)

ríkat

ige
  • megindít, elérzékenyít, megrendít, megríkat, könnyekre fakaszt, megnyíkat (tájnyelvi), megvirgat (tájnyelvi)
  • megszólaltat, (hegedűt) nyekerget