odatesz szinonimái

ige
  • rátesz, feltesz, odailleszt, odahelyez, odapasszít (bizalmas), odapászít (tájnyelvi), odarak, letesz
  • (állásba): helyez (bizalmas), bevisz, beültet (bizalmas), bedug (bizalmas)(bizalmas)
  • hozzátesz, hozzáír, odaír, odabiggyeszt (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tördelő

főnév
  • mettőr (szaknyelvi), metronpázs (régies)

gyötrődik

ige
  • kínlódik, vergődik, emésztődik, eszi magát, emészti magát, marcangolja magát, tépelődik, rágódik, őrlődik, epekedik, évődik (tájnyelvi), ölődik, szenved, kínokat áll ki, aggódik, vesztegeti a lelkét, sínylődik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odatesz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyár2

főnév
  • nyárfa, jegenye, topolya

mieink

főnév
  • hozzátartozóink, rokonaink

menhely, menedékhely

főnév
  • menedék, fedezék, búvóhely, oltalom, védelem, menház (régies), födél (választékos), óvóhely, szállás
  • árvaház, gyermekotthon, nevelőotthon, nevelőintézet, lelencház (régies)
  • szeretetház (régies), szociális otthon, szegényház (régies), aggok háza, öregek háza, idősek otthona, szálló (bizalmas)

megfejt

ige
  • megold, kibogoz, kihámoz, kihüvelyez, kitalál, felderít, megbirkózik (valamivel), rájön a nyitjára
  • (üzenetet): desifríroz (szaknyelvi), dekódol, kibetűz, felold
  • értelmez, magyaráz, kimagyaráz (tájnyelvi), megmagyaráz, interpretál

nyúl1

ige
  • érint, megfog, bánt
  • hozzányúl
  • folyamodik, kapaszkodik (valamibe), él (valamivel)
  • foglalkozik (valamivel)(valamivel)
  • (választékos): nyúlik, kitágul

örvendezik

ige
  • örül, ujjong, örömét leli, örvend, fel van dobva (bizalmas), kiugrik a bőréből

lesimít

ige
  • elsimít, elegyenget, planíroz (idegen)
  • (hajat): lekefél, lenyal
  • lecsiszol, legyalul

lekezel

ige
  • lekicsinyel, lefitymál, felülről kezel, lenéz, semmibe vesz
  • kikezel, kigyógyít, meggyógyít, ellát
  • kezet fog, kezet szorít, kezet ráz, parolázik, lejattol (szleng)
  • (labdát): levesz, megállít

juttat

ige
  • küld, továbbít
  • ad, adományoz, ajándékoz, kioszt, odaítél, folyósít, biztosít, nyújt, részesít
  • hagyományoz, ráhagy, ráruház

lomb

főnév
  • levélzet, lombkorona, lombsátor, lombozat, fakorona

összekuporgat

ige
  • összegyűjt, összespórol (bizalmas), megspórol (bizalmas), megtakarít, félretesz, összekotor (bizalmas), összerak, összerakosgat

pelenkáz

ige
  • tisztába tesz

ellenőriz

ige
  • kontrollál, felülvizsgál, felülbírál, egybevet, szondáz, szemügyre vesz, felügyel, felvigyáz, meóz, rovancsol (szaknyelvi), igazoltat, tesztel, kipróbál, cenzúráz (szaknyelvi)
  • átnéz, tanulmányoz, revideál, inspiciál (régies), utánanéz
  • lenyomoz, lekáderez, utánanéz, priorál (szaknyelvi)

sűrít

ige
  • összefoglal, tömörít, koncentrál, összesít, egyesít, rövidre fog, kivonatol, megkurtít, körvonalaz, dióhéjban mond el
  • töményít, vastagít (tájnyelvi), kondenzál (szaknyelvi), lepárol
  • összenyom, sajtol, komprimál (szaknyelvi), zsúfol
  • beránt, behabar, öregít (tájnyelvi)

renegát

főnév
  • áruló, hitszegő, júdás, dezertőr
  • kém, spion

odaveszik, odavész

ige
  • elvész, odalesz, kárba vész, megeszi a fene (bizalmas), megsemmisül
  • elpusztul, meghal, ottmarad, odapusztul, odaég, utánamegy, odamarad (tájnyelvi), elesik (háborúban), otthagyja a fogát
  • (tájnyelvi): elmarad, elidőzik, odamarad (tájnyelvi)

nullpont

főnév
  • kezdőpont (szaknyelvi), kiindulópont, origó (szaknyelvi)
  • fagypont

ökölvívás

főnév
  • boksz, bokszolás, öklözés, bunyó (szleng), ökölharc, ökölviadal

rekedt1

melléknév
  • (régies): fülledt, áporodott
  • (régies): elzárt, rejtett

olvasgat

ige
  • nézeget, böngész, lapozgat, keresztülfut, forgat
  • (tájnyelvi): számolgat, számlálgat

miniszter

főnév
  • országlár (régies)
  • vezír (régies)

öntvény

főnév
  • öntet
  • öntecs (régies), tuskó

rendkívüli

melléknév
  • szokatlan, kivételes, rendhagyó, extra, extrém, fantasztikus, hallatlan, szenzációs (bizalmas), különleges, különös, páratlan, elsőrangú, egyedülálló, csodás, eget verő, kimagasló, kiemelkedő, párját ritkító, oltári (szleng), excepcionális (idegen), extraordinárius (idegen), roppantott (tájnyelvi)
  • váratlan, nem várt