odamenet szinonimái

határozószó
  • odaúton

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megszeg

ige
  • kettévág, felvág, megvág, megmetsz (tájnyelvi), megszel, felszel, megkezd, megtör
  • áthág, megsért, semmibe vesz, elrúg, fölrúg, kijátszik, megtör, túllép, átlép, violál (régies)
  • (megszegi magát) (tájnyelvi): megmakacsolja magát

bűnlajstrom

főnév
  • bűnjegyzék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odamenet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyaklik

ige
  • billen, csuklik, bicsaklik
  • ide-oda mozog

mézesmázas, mézesmáz

melléknév
  • mézédes, színméz, mézes (régies), hímes (tájnyelvi), édeskés, szirupos, behízelgő, negédes, hízelgő, émelyítő, émelygős, nyájas, csepegős, csöpögős, nyálas (szleng)

menedék

főnév
  • rejtek, rejtekhely, menedékhely, búvóhely, fedezék, odú, menhely, enyhhely (régies), óvóhely
  • mentsvár, védőszárny, oltalom, azílium (régies)
  • (régies): lejtő

megerőltető

melléknév
  • kimerítő, nehéz, fárasztó, strapás (bizalmas), kemény, vesződséges, küzdelmes, embert próbáló, elcsigázó, próbára tevő

nyugszik

ige
  • pihen, fekszik, hever, alszik, szunnyad, rostokol (választékos), letelepszik, lazít
  • delel, sziesztázik
  • örök álmát alussza (választékos), porlad (választékos)
  • lemegy, leszáll, leáldoz
  • alapszik (valamin), alapul, támaszkodik, gyökerezik, keletkezik, épül

örömittas

melléknév
  • örömmámoros, elragadtatott, boldog, jókedvű, önfeledt, vidám

lerakódás

főnév
  • leülepedés, üledék, felhalmozódás, inkrusztáció (idegen), szedimentum (szaknyelvi)

leirat

főnév
  • iromány (régies), rendelet, átirat, rescriptum (régies), diploma (szaknyelvi)

jövő II.

főnév
  • jövendő, holnap, utókor, futurum (régies), jövetel (tájnyelvi)
  • kilátás, távlat, kifutás, perspektíva, sors

locspocs

főnév
  • lucsok, sár, latyak, dágvány, dagonya, csatak (tájnyelvi), csér (tájnyelvi), kanista (tájnyelvi), littylotty (tájnyelvi)
  • (jelzőként): sáros, esős, lucskos, vizes, nedves, csatakos, latyakos, lustos (tájnyelvi), kastos (tájnyelvi), taknyos (tájnyelvi)

összeillik

ige
  • egybeillik (választékos), összevág (bizalmas), összepasszol (bizalmas), egymáshoz való, összepárul (tájnyelvi), összhangban van Sz: egy búzát aratnak; megházasodott a lapát, elvette a piszkafát
  • megfér, összefér, összeegyeztethető, összevág, egybevág, összhangban van, harmonizál, klappol (bizalmas), stimmel, kvadrál (régies)

pedikűr

főnév
  • lábápolás, körömvágás, tyúkszemvágás

ellenben

kötőszó
  • de, azonban, csakhogy, ezzel szemben, ezzel ellentétben, viszont, pedig, különben, máskülönben, holott, ámbár, habár, bár, jóllehet, viszontag (régies)

sül1

ige
  • pirul, pörkölődik, barnul
  • aszik
  • izzad, melege van

rendkívül

határozószó
  • különlegesen, szokatlanul, nagyon, szerfelett, fölöttébb, módfelett, roppant, felette, túl, túlzottan, túlságosan, végtelenül, hallatlanul, módtalan (tájnyelvi), igentelen (tájnyelvi), oktalan (tájnyelvi), marhára (bizalmas), rémesen (bizalmas), szörnyen

odasúg

ige
  • megsúg, odasuttog
  • (tájnyelvi): odasuhint, odacsap

nőtlen

melléknév, főnév
  • agglegény, legényember, öreglegény, egyedülálló, független, szabad, társtalan, facér, házasságtalan (régies), foglalatlan (régies), feleségtelen (tájnyelvi), házulatlan (tájnyelvi)

ózondús

melléknév
  • (levegő): üde, friss, tiszta

régiség

főnév
  • avultság, óság, ószer (régies)
  • antikvitás, ereklye, műtárgy, műkincs
  • (régies): idősség, korosság

olló1

főnév
  • fonalvágó (régies)

mindenség

főnév
  • világmindenség, világegyetem, világ, végtelenség
  • univerzum, makrokozmosz (idegen), kozmosz

önmérséklet

főnév
  • önfegyelem, önuralom, magatűrhetés, önmegtartóztatás, visszafogottság

rendeltetés

főnév
  • cél, destináció (idegen), szerep
  • funkció
  • misszió, feladat, küldetés, kötelesség, szolgálat
  • hivatás, életcél