részvétel szinonimái

főnév
  • közreműködés, participálás (idegen), participáció (idegen), hozzájárulás, jelenlét, asszisztencia (idegen)
  • (régies): részvét, együttérzés
  • (régies): érdeklődés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sziporkázó

melléknév
  • ötletes, ötletdús, elmés, találékony, leleményes, invenciózus
  • szellemes, humoros, szórakoztató
  • csillogó, fénylő, ragyogó, tündöklő, káprázatos, sugárzó, vakító, szikrázó, csillámló

kakasülő

főnév
  • kakasgerenda (régies), macskafa (régies), tyúkülő (régies), tikhí (tájnyelvi)
  • (bizalmas): karzat, galéria
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a részvétel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rátámad

ige
  • ráront, rárohan, rátör, rázúdul, ráveti magát, nekiront, nekitámad, nekiesik, nekiáll, rajtaüt, belegyalogol (szleng)
  • ráförmed, ráripakodik, rárivall, ráreccsent (bizalmas), ledorongol (bizalmas), letaglóz, lehord (bizalmas), nekiugrik, a torkának ugrik, brüszkíroz (idegen), ráröffen (tájnyelvi), rádördül
  • megszid, összeszid, leszid

patkó

főnév
  • vasalás, vas
  • bejgli, tekercs

papírforma

főnév
  • előírás, szabály, rend

oldalnézet

főnév
  • oldalhelyzet, oldalrajz, keresztmetszet
  • arcél, profil

rendetlenkedik

ige
  • hancúrozik, haszontalankodik, rosszalkodik, helytelenkedik, rajcsúroz (bizalmas), riháncol, dévajkodik, nem fogad szót, hebehurgyáskodik Sz: rossz fát tesz a tűzre
  • (belső szerv): kellemetlenkedik

semerre

határozószó
  • sehova, sehová, sehol sem, sehol se

művelt

melléknév
  • tanult, képzett, jártas, iskolázott, intelligens, nagy tudású, kitanult, olvasott, kiművelt, csiszolt, literátus (régies), tudós (választékos)
  • kulturált, civilizált, pallérozott, finom, kifinomult

mozgósít

ige
  • mobilizál (idegen), aktivizál (idegen), felhív (valamire), buzdít
  • behív, besoroz, verbuvál (régies), toboroz (régies), hadba hív (választékos), fegyverbe szólít, hadilábra állít

kukac

főnév
  • pondró, lárva, pajor, nyű, giliszta, féreg (régies)
  • (bizalmas): hímvessző, kuki (bizalmas), bögyörő (tájnyelvi), fütyi (bizalmas), pöcs (durva)

nekibátorodik

ige
  • felbátorodik, bátorságot vesz, levetkőzi félénkségét, összeszedi bátorságát, nekibuzdul, vérszemet kap

sincs

ige
  • sincsen, szintén nincs
  • nincs, nincsen

szállítószalag

főnév
  • szalag, futószalag, járószalag, futószár
  • elevátor (szaknyelvi)

fogyasztó I.

melléknév
  • soványító, karcsúsító, koplaltató
  • táplálkozó, falatozó, evő-ivó, étkező, zabáló (szleng), kosztoló (bizalmas)
  • felhasználó, fölemésztő, kimerítő, vásárló, vevő

tömegvonzás

főnév
  • nehézkedés (régies), nehézségi erő, gravitáció

tajtékzik

ige
  • habzik, pezseg, buzog, bugyborékol, gyöngyözik
  • nyáladzik
  • dühöng, mérgelődik, őrjöng, tombol, dúl-fúl, toporzékol, háborog
  • hullámzik, háborog

retirál

ige
  • visszavonul, hátrál, meghátrál, meghunyászkodik, visszahúzódik, visszakozik

rangsor

főnév
  • ranglista, sorrend, besorolás, ranglétra, hierarchia

s

kötőszó
  • és, meg, azonkívül, még, továbbá, valamint

szükséges

melléknév
  • kellő, kívánatos, indokolt, muszáj, helyénvaló, elengedhetetlen, nélkülözhetetlen, elkerülhetetlen, óhatatlan, elmaradhatatlan, szükségszerű, szükségképpeni
  • fontos, létfontosságú

ige
  • vés, bevés, karcol, metsz, rovátol (régies)
  • ír, feljegyez, felró
  • (tájnyelvi): számba vesz, összeír
  • (régies): illeszt (valahova), beilleszt
  • összeilleszt, hornyol
  • (utat): bejár, végigjár
  • (terhet, büntetést): kivet, kimér, kiszab, sújt (valamivel), hárít (valakire)

penge

főnév
  • él, pilinga (tájnyelvi), vaskó (tájnyelvi)
  • kard, vas, kés, borotva, borotvapenge, zsilett
  • (szleng) (jelzőként): jó, remek, tökéletes, profi (bizalmas), hozzáértő, rátermett, spíler (szleng), menő (szleng), nagymenő (szleng)
  • (szleng) (jelzőként): kemény, fölényes, éles nyelvű, sziklás (szleng)

sasfészek

főnév
  • lovagvár, vár

tagozat

főnév
  • szervezet, egység, szak, fakultás, szekció, szakosztály