előad szinonimái

ige
  • átad, átnyújt, odaad
  • értekezik, elmond, kifejt, prelegál (idegen), referál, exponál (idegen), beszámol, bemutat, ismertet, megjelenít, vázol, körvonalaz, magyaráz, értelmez, fejteget, taglal, részletez, indokol, megokol, közöl, elbeszél, elősorol, előszámlál, előtálal, ábrázol, előterjeszt, közread, közzétesz, javasol, proponál (régies), indítványoz, benyújt, kimutat
  • szaval, szónokol, eldalol, eljátszik, alakít, deklamál (idegen), tolmácsol, felolvas
  • tanít, oktat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hangszalag

főnév
  • hangszál (szaknyelvi)
  • magnetofonszalag, magnószalag, kazetta, magnókazetta

terjedelmes

melléknév
  • nagy, széles, bő, vastag, hatalmas, nagyméretű, tetemes, jókora, vaskos, kiterjedt, nagy kiterjedésű, termetes, téres (régies), hosszadalmas, hosszú, kimerítő, részletes, mindenre kiterjedő
  • testes, kövér
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhív

ige
  • elszólít (választékos), magához kér

diplomácia

főnév
  • diplomatikusság, tárgyalókészség, hajlékonyság, tapintat, ügyesség, rugalmasság, simulékonyság, ravaszság, furfang

de I.

határozószó
  • nagyon, mennyire, annyira

cakk

főnév
  • fog, fogazás, csipkézés
  • (régies): hajhullám, hajfürt
  • cangli (tájnyelvi)

ellentmondás

főnév
  • tiltakozás, ellenvetés, cáfolat, óvatkozás (régies), feleselés, visszaszólás, szembeszegülés, szembenállás
  • ellentét, következetlenség, logikátlanság, antinómia (szaknyelvi), paradoxon, kontradikció (régies), diszparitás (szaknyelvi)

én I.

névmás
  • magam, saját magam, enmagam, jómagam, csekélységem, szerénységem

megforgat

ige
  • megpörget, megteker, megserget (tájnyelvi)
  • meghemperget, hengerít
  • (földet): felszánt, felás, rigolíroz (szaknyelvi), megregáloz (régies)
  • (pénzt): kamatoztat, gyümölcsöztet
  • kikérdez, vizsgáztat, egzaminál (régies)
  • megtáncoltat

bérlő

főnév
  • lakó, haszonbérlő, albérlő, bennlakó, árendás

beleszédül

ige
  • beleájul, beleesik, belezuhan, belefordul
  • elszédül (valamitől), megszédül (valamitől), megtántorodik (valamitől)
  • (bizalmas): beleszeret, belebolondul, belegabalyodik (bizalmas), belehabarodik, beleesik (bizalmas), belezúg (bizalmas)

biblia

főnév
  • szentírás, az Írás, a könyvek könyve, a kinyilatkoztatás, Septuaginta, Vulgata, Ó- és Újszövetség, Ó- és Újtestamentum
  • alapmű

erdőség

főnév
  • erdő, rengeteg, vadon, őserdő, szálerdő

fater

főnév
  • (megszólításként): papa, tata (bizalmas), apóka (bizalmas)

hadiállapot

főnév
  • háborús helyzet
  • ostromállapot (régies), ellenségeskedés, viszálykodás

folytonos

melléknév
  • állandó, nonstop, folyamatos, folytatólagos, töretlen, szünet nélküli, szüntelen, szakadatlan, huzamos, zavartalan, örök, örökös, permanens, soha el nem múló, folyvást tartó, kiapadhatatlan, kifogyhatatlan
  • egyenletes, megszakítás nélküli, megszakítatlan, kontinuus (szaknyelvi)

előbújik

ige
  • kibújik, előjön, kimászik
  • (égitest): előtűnik, feltűnik, feltetszik (régies)
  • (tojásból): kikel
  • előbukkan, napfényre kerül, napvilágra kerül, kiderül

elhallgat

ige
  • elcsendesedik, elnémul, torkán akad a szó, befogja a száját (bizalmas), pianóban nyomja (szleng), megkukul (bizalmas), elkussol (durva), begombolkozik (szleng, tréfás) Sz: azt se mondja, fapapucs; befagy a szája; befogja a lepénylesőt; befogja a kenyeres zsák száját; bőrt húz a fogára (szleng); felteszi a szájkosarat (szleng); felteszi a hangfogót (szleng); kikopik a beszédből, mint a mogyoró a tokjából; lecsapja a reteszt
  • (zene, taps): abbamarad, bevégződik, véget ér, elül, megszűnik
  • hallgat, figyel, figyelemmel kísér
  • (valamit): eltitkol, rejteget, leplez, palástol, álcáz, takargat, magába fojt, visszatart, lenyel (bizalmas), eltussol

eltökéltség

főnév
  • elszántság, határozottság, céltudatosság, rezolúció (régies)

fogatlan

melléknév
  • foghíjas, fog nélküli, fogakitörött (régies) Sz: árendába adta a fogait

előszó

főnév
  • bevezető, bevezetés, bemutatás, ajánlás, beköszöntő, preambulum (szaknyelvi), introdukció (szaknyelvi), előhang, prológus, exordium (régies), prefáció (régies), előbeszéd (régies), előjáték, elöljáró beszéd (régies), elővezetés (régies), előversengés (régies)

doktor

főnév
  • orvos, doki (bizalmas), gyógyító
  • (régies): egyháztudós, egyházatya

elvonul

ige
  • eltávozik, elmegy, (madárraj) elhúz
  • elhalad, elléptet, eldefilíroz (régies), elmasírozik (régies), elmenetel
  • félrevonul, félrehúzódik, elkülönül, begubózik, visszahúzódik, félrehúzza magát (régies), elvonja magát (régies), elzárkózik, eltemetkezik (valahol)
  • (tájnyelvi): eltűnik, tovatűnik

folyamodvány

főnév
  • kérvény, pályázat, kérelem, beadvány, petíció, kérelmezés, igénylés, instancia (régies)