nyikkan szinonimái

ige
  • mukkan, pisszen, szól

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

magyarul

határozószó
  • magyar nyelven
  • magyarán, világosan, érthetően, egyértelműen, félreérthetetlenül(bizalmas)

képzett

melléknév
  • tanult, iskolázott, művelt, kiművelt, mívelt (régies), kulturált, kiképzett, szakképzett, szakavatott, képesített, felkészült
  • jártas, gyakorlott, tapasztalt, tájékozott, hozzáértő, alkalmas, hivatásos
  • formált, alakított
  • származtatott, képzős
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyikkan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

némelykor

határozószó
  • néha, olykor, időnként, időközönként, elvétve, néhanapján, koronként, olykor-olykor, hébe-hóba, egyszer-másszor, alkalomadtán, egyszer-egyszer, ritkán, gyéren, hellyel-közzel, alig, nagy ritkán, kivételesen

mélyedés

főnév
  • süllyedés, merülés, ereszkedés
  • fúrás, vájás, ásás
  • árok, gödör, barázda, vájat, kátyú, lyuk, teknő, meder, üreg, horony, rovátka, akna, töbör (választékos), suvadás, nút (szaknyelvi)

megtestesülés

főnév
  • inkarnáció (idegen), materializáció (idegen), materializálódás (idegen), testet öltés, testté válás
  • példakép

mechanikus I.

melléknév
  • erőművi (régies), gépi, önműködő, automata
  • gépies, ösztönös, ösztönszerű
  • lélekölő, lélektelen, érdektelen, mechanisztikus (idegen)

nőtlen

melléknév, főnév
  • agglegény, legényember, öreglegény, egyedülálló, független, szabad, társtalan, facér, házasságtalan (régies), foglalatlan (régies), feleségtelen (tájnyelvi), házulatlan (tájnyelvi)

osztrák

melléknév, főnév
  • ausztriai, ciszlajtáni (régies), fekete-sárga (régies), sógor (bizalmas)

legyengül, legyöngül

ige
  • elfárad, ellankad, elcsigázódik, lanyhul, elfittyen (tájnyelvi)
  • leromlik, lesoványodik, elesik (tájnyelvi), elposzkul (tájnyelvi), megcsigálódik (tájnyelvi)

lázmérő

főnév
  • hőmérő, pulzométer (régies), termometrum (régies)

javíthatatlan

melléknév
  • helyrehozhatatlan, menthetetlen, korrigálhatatlan (idegen), orvosolhatatlan, jóvátehetetlen, reménytelen, elveszett, kilátástalan(idegen)
  • léhűtő, naplopó, pokolravaló, gonosz, megátalkodott, megrögzött, notórius, hétpróbás, cégéres, haszontalan, nevelhetetlen

lerohan

ige
  • leszalad, lefut, lenyargal, lerobog, leszáguld, levágtázik, levágtat
  • (valamit, valakit): megtámad, megszáll, legyőz, elfoglal, okkupál (régies), meghódít, bevesz, leigáz, igába hajt, igába kényszerít, igába vet, meghódoltat, uralma alá hajt
  • lehengerel, letöröl a pályáról (szleng)

önkritika

főnév
  • önbírálat
  • megbánás, belátás
  • (régies): önismeret, önértékelés

parádézik

ige
  • páváskodik, díszeleg, tetszeleg, hivalkodik, illeg-billeg, mutogatja magát, illegeti magát (bizalmas), feszít (bizalmas), dülleszt (pejoratív), flancol (szleng), fényeleg (régies)
  • ceremóniázik, piperézkedik (régies)

elfordul

ige
  • félrenéz, elfordítja a fejét, elserül (tájnyelvi)
  • elkanyarodik, letér, elterelődik, (út) elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • eltávolodik, elhidegül, elpártol
  • (régies): (veszedelem) elhárul

sorban

határozószó
  • egymás után, rendre, egyik a másik után
  • sorrendben, időrendben, sorjában, szerről szerre

raport

főnév
  • jelentés, jelentéstétel
  • (régies): kihallgatás

nyílt

melléknév
  • nyitott, szabad, fedetlen
  • nyilvános, látható, érzékelhető, nyilvánvaló, szembetűnő, közismert, bizonyos, félreérthetetlen, kifejezett, takaratlan, leplezetlen, kendőzetlen, hozzáférhető, transzparens (idegen), exponált (idegen)
  • nyíltszívű, őszinte, egyenes, közvetlen, természetes, barátságos, szívélyes
  • eldöntetlen, bizonytalan kimenetelű

nekiáll

ige
  • nekikezd, nekifog, nekilát, hozzálát, hozzákezd, munkához lát, nekibuzdul, belefog, belekap, megteszi az első lépést
  • (tájnyelvi): nekiesik, nekitámad

oltár

főnév
  • úrasztal

ráijeszt

ige
  • megijeszt, megijeget (tájnyelvi), megrémít, ráförmed, megriaszt, ráriaszt (régies), megfenyeget, megfélemlít, fölrettent (régies), megszeppent (régies), ráreccsint (régies)

nyújtófa

főnév
  • sodrófa, gyúrófa, gyúró, csikolófa (tájnyelvi), serítőfa (tájnyelvi), sikárló (tájnyelvi), sikárlófa (tájnyelvi), tésztanyújtó (tájnyelvi), tésztalapító (tájnyelvi)

mér

ige
  • méreget, kimér, megmér, kalibrál (szaknyelvi), lemér, mérlegel, bemér, felmér, méricskél, mérkél (tájnyelvi)
  • lemázsál
  • szondáz
  • hőmérőz
  • árusít, elad, árul
  • (csapást): ró, tesz, ad, okoz

orkán

főnév
  • szélvihar, szélvész, fergeteg, forgószél, nagyidő (régies), táltosszél (tájnyelvi), tátorján (tájnyelvi)
  • viharkabát, esőkabát

rangfokozat

főnév
  • rang, rendfokozat, fokozat, sarzsi (bizalmas)